A kerettörténet szerint valamikor a XIX. század végén három ágrólszakadt színész elindul a végtelen, forró országúton Bikulina bankár estélyére. Útközben egyikük történeteket, pletyka-ízű sztorikat mesél a társasági élet egyik mitikus nőjéről, a bankár unokahúgáról, Irináról. A különös dramaturgiájú történetben szerelmek és csalódások, kivégzések és foghúzások, öngyilkosságok és ellenvonatok kavarognak Irina Bikulina ártatlan, mégis felkavaróan buja, szenvedélyes alakja körül.

A történet örök – három férfi mesél egy nőről.Három férfi, három színész, három utazó. És egy látszólag soha véget nem érő utazás- ha úgy tetszik, az élet színpadán.

Előadásunkban három, az élete zenitjén túllevővándorszínész mesél, amelyben a nő az eltűnt ifjúságot, a régmúlt korokat és az emlékezés által szerzett boldogságot, a melankolikus és elégikus nyugalmat jelképezi. Mi az a mi a három idős csepűrágót összetartja? Az emlékezés, az egymásnak mesélés gesztusa. Vagy a színház.

Egy biztos: mindannyiunkban él egy Irinia. Egy nő, valami, akire vagy amire emlékezni szeretnénk, mert az emlékeink tartanak életben minket.

A(z) Gyulai Várszínház előadása