Színház

Don Sanche

opera, magyar, 2011.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

1825. október 17-én, a Don Sanche c. opera párizsi ősbemutatóján a közönség szűnni nem akaró tapssal várta, hogy a zeneszerző színpadra lépjen. Végül egy magas, tekintélyes úr felkapta a komponistát és karjában vitte az ünneplő tömeg elé. A magas, tekintélyes úr Alfred Nourrit, korának ünnepelt tenoristája, egyben az opera címszereplője volt. A komponista pedig az akkor 14 éves, korához képest is aprócska Liszt Ferenc, aki komoran fogadta első (és egyben utolsó) operájának sikerét, mivel valójában vérig volt sértve, hogy minden kapálózása ellenére Nourrit kézben cipelte őt a közönsége elé, mint valami gyereket. Az opera összesen négy előadást ért meg és nem került bemutatásra 150 évig. Hogy miért? Először is: eltűnt a partitúra. 1873 őszén leégett a Salle le Peletier, az akkori párizsi Opera épülete, ahol a Don Sanche bemutatóját is tartották, és ahol a mű kéziratát őrizték. Liszt abban a hitben halt meg, hogyegyetlen operája a tűz áldozata lett. "Mivel hogy semmi volt, semmivé lett." - mondta életrajzírójának 1880-ban.

A Salle le Peletier-nek azonban volt egy lelkiismeretes kottatárosa és egy segítőkész súgója, akik a tűzből kimentettek minden partitúrát, iratot, könyvet és plakátot. Harminc évvel később egy francia zenetudós, akinek passziója volt zenei könyvtárakban elveszettnek hitt kottákra vadászni, rálelt a Don Sanche partitúrájára. A kotta tehát megkerült, az új bemutató azonban még váratott magára.

A(z) Szegedi Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2011. november 18., Szegedi Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Don Sanche (lovag)
Elzire hercegnő
Alidor (varázsló)
Zélis (Elzire udvarhölgye)

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2011 márc. 26. - 12:33:02 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál---- www.toptipp.hu-------------
DON SANCHE-- Anger Ferenc-- Szegedi Nemzeti Színház -- Tavaszi Fesztivál ----
Tücsökciripelésként szól a nyitány, az énekesek hallhatósága miatt annyiszor áhított zenekari árokból, valami röhejes verbunkos-parafrázis hallik... De hát a 13 éves Liszt Ferikének megbocsátjuk a vendégfogadói hangulatot, a színpadon megjelenõ /Nyilvános/- Szerelem-ház bizarr fejleményeket sejtet. WC-piktrogrammok jelzik a befelé igyekvõ párok erotikus
alkalmasságát, Barabás Annamária, vörös stewardess dresszben feszítve, érett humorérzékkel énekli a Madame szólamát. László Boldizsár ugyan azt állítja, hogy õ Sanche lovag, ám aligha van sansza Elzire hercegnõ kegyeit elnyerni. Nehéz eldönteni, vajon komolyan vehetõ-e az egész, de mikor a baldachinos ágyon holtukban is ölelkezõ királyi csontvázak feltûnnek, majd koponyájuk összeroppan/!/ Alidor varázsló kezében, kiszakad belõlünk az egészséges röhögés, - az erkélyen pedig az ó-operabarátok felháborodása: "de kérem, ez
mégiscsak egy Liszt-opera!?!" a folytatás azonban minket igazol: invenciózus paródia kerekedik Übü király modorában. A szép hercegnõ, a veresegyházi asszonykórust idézõ magyar menyecskék élén, pártás fõkötõben bokázik be, a korszellemet legfeljebb udvarhölgye, a ritmusra bicegõ Zavaros Eszter képviseli. A többfunkciós mankó ülõalkalmatosságként is szolgál, magasba emelkedve Mester Viktória páratlan intenzitással énekel, szoknyaszalagjai szétterülve összefonódnak a körtáncban és úgy tapadnak rá, mint szûzi kényszerképzetei. A színészileg is nagyszerû kórus tagjai közben páronként surrannak be a szerelmi intézmény kapuján, csak a visszautasított lovagi epekedik tovább.
Az Ory grófjával már nagy sikert aratott Anger Ferenc pregnáns ötletekkel fûszerezi rendezését, játékvezetése példás és ami a legnagyobb erény: minden gondolatát végigviszi. A sorompóból halálos dárda lészen, a hajléktalanból szatyros álmélkodó, a sírhalomból királyi nyugágy. Egyéníteni képes minden egyes kórustagot, az énekeseket pedig erõteljes színészi alakításokhoz segíti.
A kripta gyümölcsös lugassá szépüi, az alvó szépség elõtt hárfás-kommandó gördül be, a
hölgyek látványos pengetõgesztusokkal kísérik éneküket. A hangszerek szülõszékké válnak,zenére pottyannak világra azapróságok.
Kálmán Péter gonosz üldözõként jelenik meg, robusztus orgánumával félelmetes, le is gyõzi slemil kihívóját, aki azonban hõsi kiállásával elnyeri a királyi sarj szerelmét. A feltámadás után már csak az egybekelés mennybemenetele van hátra, teljes a szerelmi diadal,amely számunkra a kortárs operarendezés fényes gyõzelmét jelenti. Csak így lehet avult darabok
újjászületését biztosítani, hiszen nem muzeális értékekre vagyunk fogékonyak, hanem az operajátszás színház felé hajló, kizárólag iróniával, humorral tálalt friss gyümölcseire.
Ha Budapest ki is marad a jövõben, vigyázó szemünket-fülünket Szegedre irányítjuk...