Török Tamás moziszínházat rendez. A szerző egyik sikerdarabja az 1956-os forradalom 60. évfordulójára színre vitt Sej, szellők… című zenés történelmi játék, amelynek folytatása hat évvel később indul…

A történet 1961-ben játszódik, valahol a Corvin köz közelében, egy budapesti parkban. Főszereplője egy anya, aki öt éve nem tud bizonyosat gimnazista és kisiskolás fiai elvesztéséről. A helyet lelkében emlékparkká alakítja át és egy padon ülve vár. Nem tud szembesülni a fiúk esetleges halálával. Civil és egyenruhás rendőrök zaklatják, helyéről elmozdítani nem tudják, emlékezik. A fiúk a Corvin köz védelmében elestek, ezt az ötvenhat utáni hatalom nem közli vele. A tanárnő állását otthagyva parkőrnek áll, hogy az emléküket ápolhassa. Egy nap látogatója érkezik. Egy Recsket megjárt, Sztálinvárost építő cigányasszony személyében. A cigányasszony az egyik földije, akivel végig szenvedte az 50-es évek legnehezebb időszakát, és akivel megélte a forradalmat is.

Két anya lírai történetével találkozunk, a városi asszonyé, aki nem mer szembesülni fiai elvesztésével és a tízenhat gyerekes cigányasszonyé, akinek gyermekeit állami gondozásba adták. Két külön világ, amelynek szívszorongató valóságával a Sej, szellők c. darabban találkozunk először.Az élet ismét összehozza őket és sorsazonosságuk elindít közöttük valamiféle közeledést. Ezt még az őket zaklató civil ruhás elvtárs sem tudja meggátolni. Az egyenruhás rendőr múltjáról különös dologra derül fény: valaha együtt harcolt Imrével, az ex-tanárnő nagyobbik fiával. A darabból az is kiderül, hogy az új személyazonosságot szerző, immáron Horváthné (a cigányasszony) legkisebb fia nem az anyját megtagadó állami gondozott lett, hanem a régi falujában a fiatal pedagógus házaspár vette magához.A darabból két huszadik századi magyar sors kálváriája bontakozik ki, hogy miként lehet ötvenhat emlékeit őrizve beilleszkedni, és méltósággal túlélni.

A(z) Ivancsics Ilona és Színtársai előadása