Hosszas szerzői jogi vita után - a zenével kapcsolatosan - Bartók örökösei letiltották a Csodálatos mandarin előadásait. Barkey azonban nem hagyta ennyiben, újradolgozta a darabot, figyelmen kívül hagyta Bartókot, és egy "mocskosabb" és sokkal extrémebb munkát hozott létre, melyben a Mandarint Mr. Pulivá változtatta, és ahol a humoré a főszerep.
"A Mandarin parabolisztikus története azon a klasszikus gondolaton alapul, miszerint a vágyak beteljesülése után egyből következik a halál. Ami engem ebben a történetben leginkább megragad, az nem a Bataille-féle "kis halál" ténye, hanem az elmúlás folyamata. A halál beteljesülését egy folyamat eredményeként érik el, melyben a vágy és a halál helyhez kötött, pontosan a megbűvölés és a gyilkosság rituáléin keresztül ábrázolják.
Számomra a legfontosabb a test magányossága volt, és az erőszak, amit a testnek el kell viselnie. A testnek ellenállóvá kell válnia valami nem-fizikaival szemben, s én pontosan ebben találtam meg a mozdulatsor/folyamat/jelenet szépségét.
Én azonban nem mutatom meg ezt a szépséget, hanem ezek eszközök, melyek segítségével kifejezem magam, máskülönben a hiúságot mutatnám. A formának csak meglepetést kell okoznia, hogy felismerjük, mi szép. Ebben az értelemben a tartalommal és formával kapcsolatos álláspontom megváltozott. Most már sokkal fontosabb szerepet szánok a formának."
(Grace Ellen Barkey)
A(z) Trafó előadása
Hozzászólások