Színház

Figaro házassága

vígjáték, 2010.

Értékelés:

6 szavazatból
Szerinted?

Ki kit szeret? Ki hogyan szeret? Ki mért szeret? És szeret-e, aki szeret? Figaro, a senki fia polihisztor hűségesen szolgálja Almaviva grófot, akivel még Sevillában akadt össze. Minden tapasztalata és emberismerete ellenére megbízik benne, elhiszi, hogy baráti, netán egyenrangú kapcsolatba kerülhet vele. Ismeri és elnézi a gróf svihákságait, amíg nem az ő érdekeit keresztezi. A szerelmét ért támadás tanítja meg neki újra, hogy nincs barátkozás a hatalommal.

LXVI
Fáradt vagyok, ringass el, ó, halál:
Az érdem itt koldusnak született
És hitvány Semmiségre pompa vár
És árulás sújt minden szent hitet
És Becsületet rút gyanú aláz
És szűz Erényt a gaz tiporni kész
És Tökéletest korcs utód gyaláz
És Érc-erőt ront béna vezetés
És Észre láncot doktor Balga vet
És Hatalom előtt néma a Szó
És Egyszerű kap Együgyű nevet
És Rossz-kapitány rabja lett a Jó.
Fáradt vagyok; jobb volna sírba mennem:
Meghalnék, csak ne hagynám el szerelmem!
Shakespeare
Szabó Lőrinc fordítása

A(z) Maladype Színház előadása

Bemutató időpontja:

2010. december 20., Maladype Színház

Stáblista:

Szereplők

Almaviva gróf (Andalúzia közigazgatási és igazságszolgáltatási jogkörrel felruházott irányítója)
A grófné (a felesége)
Figaro (a Gróf szobainasa és ügyvezető igazgatója, a kastély házfelügyelője)
Suzanne (a Grófnő első szobalánya és Figaro menyasszonya)
Marcelina (akire rá vannak terhelve a dolgok)
Antonio (a kastély kertésze, Suzanne nagybátyja és Fanchette apja)
Fanchette (Antonio lánya)
Chérubin (a Gróf első apródja)
Bartholo (sevillai orvos)
Bazile (a Grófnő csembaló tanára)
Don Hiszékeny Liba (helyettes)

Alkotók

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2010 dec. 23. - 17:33:04 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu-------------------- FIGARO HÁZASSÁGA----------- Zsótér Sándor----------- Maladype ------- Bázis -------- Amikor minden a helyén van! A háromjárásos, ablakkiugrós szobatér, a nappali és éjszakai fény, a maira verselt szikrázó szöveg és az a társulat, amelyben mindenki megtalálja a szerepét. A zsótéri értelmezés minden mondat gyorsulását, lejtését megadja, a hajszálnyi cezurák, tört hangsúlyok csalhatatlan élességgel emelik ki, avagy ellenpontozzák a lényeget. Láttuk már Beaumarchais-t komédiának, frivol vígságnak, hispán szenvedélynek, de ennyire tiszta színpadi játéknak aligha. Unokatestvére még csak sündörög a ház körül, nagybátyja kertész, a családból eddig õ vitte a legtöbbre, nemcsak elsõ szobalány, de az ügyvezetõ grófi inas menyasszonya, talán leendõ grófi szeretõ: Tankó Erika acélosan sudár, talpraesetten okos, energikus alakítással lep meg. A magára találó Orosz Ákos lendületes Figarójával kettesben, minden bizonnyal kézben tartják majd a grófi kastély észrevétlen irányítását. Fátyol Kamilla Fanchette-jétõl is megõrzünk egy pregnáns "Csókolom!"-ot, Páll Zsolt kemény tartású orvos-ügyvédje mahagóniból faragott figura. Mi nézõk a játék kellõs közepén ülünk, elõttünk, közöttünk zajlik a történet, hátunk megett is körbe-körbe futnak-járnak, hogy aztán tetszetõs búvóhelyeken rejtõzzenek el. Az apród parádés szerepében Faragó Zénó szenvtelen arccal kontrasztálja a bohózati helyzeteket, monoton áriáját Orosz Ákos nagyzenekari hang- és gitár-affektusai kísérik, de az életveszélyes második emeletrõl is úgy tud kiugrani, hogy kedves huppanással köztünk marad. Sunyi csembalista, részeg kertész, avagy Hiszékeny Liba: Lendváczky Zoltán most miniatúrák mestereként bizonyít. Tüzes elevenség, ragyogó mimika, szélsõséges dinamikai kilengéseivel azonban a vendég Marcellina, sajnos, nem illeszkedik az együttes arányosan artikulált stílusába. Benedek Mari öltözékei látványosak, szellemesek, eredetiek: elég itt a grófnõ és szobalányi alteregójának nemcsak sötétben csábos ruháira, vagy a gróf ritkulóan csíkozott, arisztokratikusan rafinált öltönyére utalni. Tompa Ádám felsõbbrendû eleganciával próbál úrrá lenni a csavaros szituációkban, ez azonban csak a szuggesztív szerepformálásban sikerül neki. Még mindig lányosan szerelmes, naivan elfogadó, de amikor kell, a furfangos ármánykodásban is helytáll: Ligeti Kovács Judit a nemes tartózkodás, a sértett büszkeség, a csalafinta játszmázás érzékletes képeit jeleníti meg, az ifjú sevillai Rosina minden báját megõrizte, asszonyi gyötrelmei azonban az érett szépség aurájával övezik átszellemült vonásait. Suhan és retteg, méláz és figyel, határozott a bizonyításban, elomló a vágyban: sokoldalú, gondosan kimunkált, gyönyörû alakítás. Mekkora is ez a Maladype Bázis? ...de nagyságát hatványozva, négyzetkilométerben kell mérni!!!