Garrick utolsó évadját tölti a Drury Lane színházban, a visszavonulás gondolata foglalkoztatja. Utódot keres és látszólag talál is Sam Cautherly személyében, aki a tiszteletre méltó Garrick titokban tartott, de igaz barátként fölnevelt törvénytelen gyermeke.
Johnsonék érkezését megelőzi Lady Kingston, aki saját pártfogoltját, Cumberland tiszteletest ajánlja a színész figyelmébe: néhány elejtett szóval Garrick emlékezetébe idézve birtokai és férje befolyásának nagyságát.
Garrick a színházcsinálók ősi dilemmájába esik. Enged a befolyásnak, és a támogatás végett a rossz darabot mutatja be, vagy kiáll ízlése és színházi érzéke mellett és bemutatja Goldsmith ragyogó komédiáját.
Egy fiatal morális-színházrajongó, Hannah, végül a zsarolás eszközéhez folyamodik. Kezébe kerül a Cautherly származását bizonyító levél, s a nyomás hatására Garrick végül a tiszteletes darabját mutatja be. Az eredmény: lincshangulat a nézőtéren, zuhan az új csillár, feltépik a székkárpitot. A rutinos színházigazgató végül menti a menthetőt, s Shakespeare kesztyűjével az útiládájában visszavonul, azaz körútra indul: a felső tízezer, az arisztokrácia rendelkezésére bocsátja tehetségét, s a maga által átírt Shakespeare monológokat váltja koszt-kvártélyra, míg fia, aki már nem akar biztosat tudni származása felől, a szegény gyermekek oktatását választja életcélul.
A mű közepén egy "flashback"-es időutazás segítségével megismerhetjük az angol színháztörténet legérdekesebb időszakát, Garrick egész pályáját, ahogy forradalmi színészi színház-látásával az átélt színészi ábrázolás váltja fel a vásári eszközöket.
A drámaírónő különös hangsúlyt fektet a mű történeti megalapozottságára, hosszú hónapok kutatómunkája áll a finom utalásokkal teli darab mögött.
Az Ízlés dolga jutalomjáték a Garricket alakító színész számára, de nagyszerű szerepek sorakoznak körülötte is. A mű sok kacagással beszél a kultúra, az érték és a piaci eladhatóság, olykor a politikai, gazdasági kényszer kapcsolatában a művészetről, de egy pillanatra sem válik tandrámává. A lényeg a közönség "halomra kacagtatása" - komolyan, átéltséggel.
A(z) Vörösmarty Színház előadása
Hozzászólások