A szerelemről lehet beszélni, lehet dalolni - mi mesét mondunk róla. A mesében nagyon jól
megfér egymás mellett a hétköznapi és a csoda, és könnyen megértjük őket, ha a mesét
mesének tekintjük.

Hétköznapi csoda! Milyen furcsa cím. Ha csoda, akkor, hogy lehet hétköznapi?
Ha meg hétköznapi, akkor nyilván nem csoda. A dolog nyitja az, hogy a szerelemről lesz szó.
Egy fiú és egy lány egymásba szeretnek, hétköznapi eset. Összevesznek, ami szintén nem
ritkaság. Majd belehalnak a nagy szerelembe. És végezetül szenvedélyük oly magasra csap,
hogy valósággal csodákat tesz…
A szerelemről lehet beszélni, lehet dalolni - mi mesét mondunk róla. A mesében nagyon jól
megfér egymás mellett a hétköznapi és a csoda, és könnyen megértjük őket, ha a mesét
mesének tekintjük. Mint gyermekkorunkban. Nem kell rejtett értelmet keresni benne. Nem
azért szól a mese, hogy elrejtse, hanem hogy felfedje, hogy teli torokból világgá kürtölje,
amit az ember gondol.”

A(z) Muharay Színház előadása