Hűtlen hűség

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux csak nálunk szorul felfedezésre: Európa-szerte gyakran játsszák a műveit mostanában. A felfedezés sikeréhez hasznos, ha a színház fütyül a "marivodázsra" meg a hozzá hasonló előítéletekre. Ugyanis kissé rossz hírbe keverte a tizennyolcadik század eleji Párizs divatos színműíróját, hogy róla kapta nevét a felszínes, ámde szellemes színpadi csevegés rokokó műfaja. Azután a történelem is Marivaux utóéletének emelkedettsége ellen játszott: a francia forradalom tükrében némileg gyanússá vált az Ancien Régime és "vidéke", szalonizgalmaival egyetemben. Márpedig Marivaux éppen a szalonokban mozgott otthonosan, annak ellenére, hogy harminckét éves korától - mikor családja tönkrement - önmaga tartotta el önmagát. Attól kezdve létkérdés számára a siker - meg is tett érte mindent. ...világosan kiderül az is, hogy Riccoboni olasz színházának párizsi közönsége - itt aratott ugyanis nagy sikert a darab 1723-ban - a társadalmi problémákra tán kevésbé, a szellemességre s a hitelesen ábrázolt érzelmekre határozottan fogékony tehetett. S bár ez a szerelmi történet mindössze negyedik darabja az írónak, profi munkának tűnik; s persze valamivel többet nyújt annál, mint amennyit szintén szellemességükkel divatozó e századi utódai.

A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása

Stáblista

Értékelés:

1 szavazatból