Kós Károly regénye alapján, Zalán Tibor átiratában tárul elénk államalapító István királyunk és Magyarországemelkedéstörténete, melyben a szerző a dialogizált regényhez keret- és közjátékokat illeszt. Egy festő történelmi arcképcsarnokot alkot meg egy nagyon gazdag és felületes ember megrendelésére – ezeknek a tablóknak a szemlélése közben elevenedik meg az államalapítás harcokkal és személyes veszteségekkel, áldozatokkal lezajló korszaka. Ha az időt spirális szerkezetűnek fogjuk fel – sugallja a szerző -, akkor nincsenek egymásra következő időszakok, csak ismétlődés van, más szinten, máshogyan, más lézetési formák között. A konkrétnak tűnő így válik egyetemessé, illetve az egyetemes így nyeri el a konkrétban az őt épp megillető formáját.

A(z) Békéscsabai Jókai Színház és Gyulai Várszínház előadása