Amikor annyira sikerül túlszárnyalni az eredetit, hogy már nem is emlékszünk rá.
Ha egy filmről eszünkbe se jutna, hogy adaptáció, az a legnagyobb dicséret az alkotók számára, mert az azt jelenti, hogy tökéletesen sikerült lefordítaniuk az alapanyagot a mozgókép nyelvére. Íme 6 példa a sok közül.
Drive – Gázt! (2011)
A Drive ízig-vérig stílusos és kinematikus alkotás, amely elképzelhetetlen lenne Nicolas Winding Refn rendező sajátos képi világa és Cliff Martinez ikonikus filmzenéje nélkül. Pedig a történet alapjául James Sallis 2005-ös, Drive című krimiregénye szolgált.
A film több ponton is követi a könyv alaphelyzetét és főbb motívumait, ugyanakkor Refn jelentősen átformálta az anyagot. A regény jóval sötétebb és brutálisabb, míg a film elsősorban a hangulatra, a főhős kiismerhetetlenségére és az erőszak hirtelen kitöréseire épít. Ryan Gosling ikonikus, szűkszavú sofőrje így legalább annyira Refn és Gosling teremtménye, mint Sallis regényhősének filmes változata.
Nicolas Winding Refn 5 legjobb filmje
A dán rendezőzseni legjobb munkái a koppenhágai alvilág pillanatképeitől a brit büntetésvégrehajtás tárlatvezetésén át a Los Angeles-i közlekedésbiztonsági kisokosáig a héten bemutatásra kerülő Neon Démon elé.
Tovább
Schindler listája (1993)
Steven Spielberg mesterműve Thomas Keneally Schindler bárkája című, 1982-ben megjelent regényén alapul. A könyv nem fikciós mű, hanem tényregény, amely Oskar Schindler és az általa megmentett zsidók történetét beszéli el. Keneally ugyanakkor fikciós eszközöket is alkalmazott, és olyan párbeszédeket is rekonstruált, amelyekről nem maradtak fenn szó szerinti feljegyzések.
Spielberg filmje sajátos módon alakította át az alapanyagot. A rendező drámaibb ívet adott Schindler karakterének, miközben a történet középpontjába az embermentés és a holokauszt egyéni sorsokon keresztül bemutatott tragédiája került. A végeredmény egyszerre lett történelmi film és személyes dráma, amely számos Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díját.
A Zodiákus (2007)
Bár Robert Graysmith Zodiac című könyve tette szélesebb körben ismertté a Zodiákus-gyilkos utáni nyomozás történetét, David Fincher filmadaptációja egészen más szintre emelte az anyagot.
A film nem egyszerűen egy sorozatgyilkos utáni hajszát mesél el, a megszállottság természetét vizsgálja. Miközben a szereplők egyre mélyebbre merülnek a megoldatlan ügyben, a film azt is megmutatja, hogyan képes egy feloldhatatlannak tűnő rejtély teljesen felemészteni azokat, akik megpróbálják megfejteni.
Ebben a krimiben nem az számít, ki a gyilkos
Az nem ígérhetjük, hogy kiderül, ki volt az a sorozatgyilkos, aki a hetvenes években rettegésben tartotta Amerikát, David Fincher mégis elképesztő filmet csinált róla, ami pont nem az akció miatt izgalmas.
TovábbFincher ráadásul szándékosan kerüli a hagyományos thrillermegoldásokat. A Zodiákus nem kínál könnyű válaszokat, és éppen attól válik feszültté, hogy a nézőt ugyanaz a bizonytalanságba keríti hatalmába, mint a nyomozókat. A film így nem csupán egy megtörtént bűnügy feldolgozása, hanem a megszállottságról és a bizonyosság iránti emberi vágyról szóló pszichológiai dráma.
Tágra zárt szemek (1999)
Stanley Kubrick pályafutása során több irodalmi művet is filmre vitt, ám sajátos látásmódjának köszönhetően ezekből rendre összetéveszthetetlenül kubricki filmek születtek. A Ragyogás (1980) vagy a Mechanikus narancs (1971) alapjául szolgáló regények ugyan ismertek, a Tágra zárt szemek eredete talán kevésbé közismert.
A film Arthur Schnitzler osztrák író 1926-os Traumnovelle című kisregényén alapul, amely magyarul Álomnovella címen is ismert. Schnitzler művében egy házaspár szexuális vágyakkal, féltékenységgel és titkos fantáziákkal teli éjszakai utazása bontakozik ki.
Kubrick a történetet a kortárs New Yorkba helyezte, és sajátosan álomszerű, nyugtalanító atmoszférát teremtett köré. A film éppen ezért sokkal inkább érződik pszichológiai rémálomnak, mint hagyományos irodalmi adaptációnak – noha a kiindulópontja több mint hetven évvel korábban született.
Tigris és sárkány (2000)
Ang Lee filmje annyira magától értetődően működik mint látványfilm, hogy elsőre meglepő lehet: valójában egy regényfolyam egyik kötetének adaptációja.
A film Wang Dulu kínai író Crane-Iron (Daru-Vas) sorozatának negyedik részén, az Iron Knight, Silver Vase című regényen alapul. Vagyis technikailag valóban egy sorozat későbbi kötetét adaptálja, a film azonban teljesen önálló történetként is működik.
10+1 dolog, amit talán nem tudtál a Tigris és sárkányról
Ang Lee többszörös rekorddöntő harcművészeti filmje frissen került fel az HBO GO kínálatában, mi pedig mindenkit bátorítunk, hogy nézze meg ezt a csodálatos művet, amiről egy jó adag érdekességet szedtünk össze.
TovábbAng Lee a wuxia műfaj hagyományait látványos, költői akciójelenetekkel és melodramatikus történetmeséléssel ötvözte. A Tigris és sárkány világszerte nagy sikert aratott, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a kínai harcművészeti filmek szélesebb nyugati közönséghez is eljussanak.
Volt egyszer egy Amerika (1984)
Sergio Leone gengsztereposzának alapjául Harry Grey 1952-ben megjelent The Hoods című regénye szolgált. A könyv azonban mára szinte teljesen eltűnt a köztudatból, miközben Leone filmje a gengszterfilmek egyik meghatározó klasszikusává vált.
Grey regénye részben önéletrajzi ihletésű történetként dolgozta fel a New York-i zsidó gengsztervilágot. Leone azonban jelentősen átalakította az alapanyagot: a lineáris történet helyett az emlékezés, az idő és a múltba való visszatekintés került a film középpontjába.
A Volt egyszer egy Amerika így sokkal több lett egyszerű gengszterfilmnél. A film egy életút emlékezetből való újraalkotását, a barátságot, az árulást, a bűntudatot és az elveszett múlt iránti nosztalgiát vizsgálja.
10 dolog, amit nem tudtál a Volt egyszer egy Amerikáról
Sergio Leone gengsztereposza még nagyobb élmény lehet, ha megtudsz egy pár érdekességet a kulisszák mögül!
TovábbVia: Collider
