Elsősorban a világhírű film sikere óta nevezik a művet drámai musicalek legjobbikának, ami kiegészítette a csupán felhőtlen szórakoztatásra szánt zenés művek sorát. A fasizálódó Németországban alakul ki az angol varietésztár és az irodalmi pályát kezdő amerikai fiú, valamint a megkeseredett szállásadó asszony és a zsidó származású zöldségárus szerelmi története. Ebben az előadásban különös hangsúlyt kap a foglalkozása miatt lenézett prostituált és a bántóan tutyimutyi csempész kapcsolata, akik frusztráltságuk révén az embertelen gondolatok legfőbb hordozóivá válnak. Az előadás a személyes sorsokra koncentrál. Ahogy a társadalmon egyre inkább eluralkodik egy kegyetlen eszme, úgy az egyes karakterek életét is egyre jobban befolyásolja saját, személyes démonjuk, mely múltjukból, vágyaikból, személyiségükből fakad. Mindezek fő mozgatórugója egy különleges szereplő, a Konferanszié, aki mindössze 1 percre hagyja el a színpadot. A gödöllői előadásban a Konferanszié nem egy misztikus, megfoghatatlan szereplő, hanem egy hétköznapi figura, egy barát, egy munkatárs, egy ismerős, aki mindennapi életünkben különös feltűnés nélkül van jelen. Különlegességét állandó jelenléte, és szinte észrevétlen, de rendkívül erős befolyásoló ereje adja. Különös hangulatot ad a színrevitelnek, hogy a színpadi karakterek a 20-as évek elején egy némafilm vetítésére érkeznek, és az elképzelt, jövőbeli történetben ismernek rá saját sorsukra. A musical nagyon jó dramaturgián alapul, a történet önmagában is könnyen érthető, de a figyelmes néző Horváth Zoltán rendezésében motívumokat fedezhet fel Proust, Chaplin, von Sternberg, Riefenstahl, Platón, Wagner műveiből, a mindenkori társadalomkritika megjelenése mellett. A musical pazar szereposztásban kerül színre, a színvonalas színészi teljesítmény olyan professzionális énektudással párosul, mely méltó tolmácsolását teszi lehetővé a jól ismert dallamoknak. A két idősebb szereplőt (Fräulein Schneider, Herr Schultz) a Magyar Állami Operaház magánénekesei, Herczenik Anna és Hábetler András alakítják, akik ebben a műfajban is bizonyítják tehetségüket. Az amerikai írót Neumann Balázs, jazz zongoraművész személyesíti meg, akinek ez az első színpadi szerepe, és természetesen zongorajátéka is hallható. A Konferanszié szerepében Géczi András látható, aki a tavalyi X-faktor versenyben jutott a legjobb 24 versenyző közé, és szuggesztív színpadi jelenlétét ott is kiemelték. Sally-t a nagy jövő előtt álló Miklós Krisztina alakítja, akit egyedien nagyszerű hangszíne és érzéki játéka szinte erre a szerepre predesztinált. Kost kisasszonyt és - a jelentős jellemfejlődésen áteső - Ernst Ludwig-ot Baranyi Orsolya, illetve Békefi László formálja, akik már sok zenés színházi előadásban bizonyították tehetségüket.
A történetben nagy jelentősége van a színpadi táncnak mind a hangulat, mind a dramaturgia szempontjából, ezt a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói jelenítik meg Kézér Gabriella és Vajda Gyöngyvér irányításával. A különleges hangulat megteremtésében kiemelkedő szerepe van az élő zenei kíséretnek, mely a műfaj igazán autentikus képviselője, a Hot Jazz Band tolmácsolásában szólal meg, akik erre az alkalomra nagyszerű vendégzenészekkel egészülnek ki.
A(z) Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete előadása
Hozzászólások