– Titkos Testek –
Hol vagyunk mi a Vitruvius-tanulmány emberétől? Amikor a jó Leonardo éjszakánként anatómiai skicceit készítette, vajon miféle kíváncsiság vezérelte? Vajon mit talált? Mikor a kadáver megnyílik, vajon ugyanazt az arcát mutatja, mint az élő, működő testé?
Pulzáló hálózatok tömkelege rohan végig a testünkön. Keringési rendszerek, idegpályák, izomrostok halmaza vagyunk: vér, nyirok, elektromosság, hormonok, fehérvérsejtek és antitestek, izzadtság, nyál. Ugyanígy a figyelmünk is behálózza testünket és a környezetünket egyaránt. Finom, láthatatlan hálózat alakul ki körülöttünk, bármerre is járjunk. Ez a figyelem anyagtalan, mégis tapintható. Figyeljük önmagunkat, figyeljük egymást, figyeljük környezetünket. Hangzavar van a testben.
Hangzavar és metálzene.
Kelemen Patrik legújabb munkájában a táncot, mint jelenséget vizsgálja. A darab egy öncélú, akaratos, szeszélyes, esetenként pedig veszélyes szubsztanciát képzel el, mely a táncosokkal és nézőközönséggel is titkos kapcsolatba lép.
A színpadon minden érintés kutat, minden tánc boncol. Minden mozdulat újabb lehetőség saját testünk működésének megértésére. Az előadók elszenvedői és megfigyelői is az eseményeknek: táncosok, alanyok, testek, emberek, érzékien szűrt zaj. Figyelmük minden pillanatban megfigyel, letapogat, külső és belső terekben gázol. A táncosok nincsenek elfoglalva önnön reprezentációjuk forgalmazásával – erre idejük nincsen. Mozgásban vannak és figyelnek, ez a figyelem pedig egy sokrétű anyagtalan anyag – a Tánc – jelenlétét teszi fájóan kézzelfoghatóvá.
A testünk a mindenünk, testünk az anyánk, testünk az ellenségünk, testünk a szeretőnk.
Társalkotók & előadók: Alja Branc, Ábrányi Krisztina, Kelemen Patrik, Sebők Cintia, Vass Imre.
Média & fotó: Szabó R. János
Fény: Dézsi Kata
Mentor: Karczag Éva
Hozzászólások