Zeusz uralkodásának kezdetén járunk, abban a pillanatban, amelyben a világot újraosztják egymás közt a hatalmasok. Az adok-kapokban egyedül Prométheusz képviseli az emberek érdekeit. Ellopja az istenektől a tüzet, hogy a halandókat a gondolkodás, az önkifejezés, a világ megértésének képességében az állatok fölé emelje. Zeusz ezért távoli, ember-nem-járta vidékre száműzi a titánt. Prométheusznak ekkor még van választási lehetősége: ha belátja, hogy bűnt követett el, ha fejet hajt a hatalom előtt, a főisten szabadon engedi. Ha nem, a halhatatlan Prométheusz örökké szenvedni fog.

Míg Aiszkhülosz darabjában legtöbben csak a közvetlenül felettük állókig látnak el, Prométheusz messzebbre tekint: egyedül önmagát fogadja el autoritásként. A többlettudás azonban együtt jár a kételkedéssel; amely kételkedés ugyanúgy fordul önmaga, mint bárki más ellen az isteni hierarchiában.

A(z) Katona József Színház előadása