A Kecskemét City Balett előadása.

A lótuszvirág szimbolikusjelentéssel bír, az egyik legkülönlegesebb növény, hiszen élete a sötét és mély sárban kezdődik, abból táplálja magát, sarjad, növekszik, távol az éltető és meleget adó naptól. S bár a sárból fakad, gyökerei a legmocskosabb vizekbe kapaszkodnak önmaga sohasem válik szennyessé, mindig tiszta marad. S egyszer csak eljön az a pillanat is, amikor a lótusz eléri a fényt, és minden idők legszebb virágává válik, rózsaszín palásttá varázsolva még a lesötétebb mocsarat is.
A lótuszvirágot számos kultúra – különösen a keleti vallások - a tisztaság, a megvilágosodás, az önregeneráció és az újjászületés szimbólumának tekintik és tisztelik. A buddhizmus szerint a lótusz a tisztaságot, a spirituális ébredést és a hűséget jelképezi. Buddhát számos esetben lótuszvirágon ülve ábrázolják. E képi megfogalmazás egyértelmű üzenete annak, hogy földi életünk legfőbb célja: a függetlenség az anyagi világtól, felülemelkedés az élet béklyóin, egy fájdalom nélküli világ könnyedsége, azaz a végső megvilágosodás.

Mind ezekután nem meglepő, ha különlegesélete kapcsán e csodálatos növény szimbolikus jelentéssel is bír. Hiszen születése, mindennapi élete egészen a szirombontásig tökéletes analógiát mutatnak az emberi élet szakaszaival. Mindennapjaink során mindannyian megtapasztaljuk talpunk alatt az egyre csak lefelé húzó sarat. De kiteljesedni, saját életünket virágra borítani csak akkor tudjuk, ha nem engedünk a mindennapi élet nehézségeinek és tiszták tudunk maradni, felül tudunk emelkedni a mindennapi élet szennyén és mocskán. Éppen úgy, mint a lótusz.

A lótusz megmutatja, hogy a zavaros, sötét, gondterhes világból és a legreménytelenebb helyzetből is ki lehet törni és megtalálhatjuk a harmóniát, a lelki békét.

A Kecskemét City balett sajátos koreográfiai nyelvezetét erős színházi érzékenység, a szabad asszociáció áramlása, valamint éles szellemesség és találékonyság jellemzi, melyet egyértelműen Barta Dóra karakteres elképzelései és munkái határoznak meg. Barta Dóra rendező - koreográfus mára a Nemzeti Táncszínház egyik ikonikus alkotójává vált. Az általa rendezett kortárs táncszínházi előadásokat évek óta nagy érdeklődéssel és szeretettel követi a műfaj iránt fogékony közönség. Szép emlékeket idéz a „Carmen" (2015) a „Traviata "(2018)vagy akár az „Anna Karenina "(2020) előadások budapesti sikere.

Az új bemutató az alkotóktól megszokott mára már művészi kézjegyükké vált értékeket alapul véve, de ugyanakkor új impulzusokkal kiszélesítve ad még több teret és egy teljesen új dimenziót az alkotni vágyó energiának. A kortárs tánc és mozgásművészet mellett a színpadi produkció egyik igen fontos eleme a díszlet, amely megágyaz a dramaturgiai helyzeteknek, és együttműködik a különböző változási folyamatokkal, jelenetekkel.

Praktikussága mellett fontos cél, hogy művészeti üzenetével hozzáadjon a darabhoz, szabad asszociációknak nyisson teret. Ez a vizuális világ válik majd teljessé a jelmezekkel, térben, időben táncban és bont éppen olyan tisztán és átütőn ragyogó virágot, mint a lótusz.

Táncolják a Kecskemét City Balett tagjai: Szőllősi Krisztina, Földesi Milán, Nagy Nikolett, Pavleszek László, Varga Lotti, Raj Martin, Salvatore Paonessa, Szigethy Norbert, Gömöri Lara, Tokai Rita, Emanuele Co, Lajter Eszter, Hoffmann Luca, Bakonyi Jusztina és vendégművészek.

Dramaturg: Szabó Tamás

3D mapping: Bordos László Zsolt