Mozgófénykép

vígjáték, 2 felvonás, magyar, 2013.

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?

A két világháború között egy ország adta át magát önfeledten a gombamód szaporodó mozikban játszott andalító szerelmi történeteknek. Pillanatok alatt sztárok születtek: az újonnan feltűnt filmcsillagok milliós rajongótáborral dicsekedhettek.
A Mozgófénykép hősei a kor moziszínészeinek nevét viselik, ki-ki azt, aki egy korabeli filmben játszotta volna. A fordulatok is ismerősek: ifjú, ám sértődékeny szerelmesek, rosszlány jó szívvel, egy régi de soha nem múló szerelmi háromszög a sármőr, a díva és a gazdag gyáros között.
Nényei Pál darabjában a harmincas-negyvenes évek édes-bús filmjeinek atmoszférája jelenik meg: a nyúlszőrkalapok, vikszoló szobalányok, dinsztelt őzgerincek, az egymást csaló sármőrök és dizőzök világa. A békés-boldog zsivajban alig hallatszanak a Horthy-korszak nyomasztó akkordjai.
Egy filmvégjáték korabelinek tűnő slágerekkel, melyek zenéjét Dinyés Dániel, szövegét Hajós András írta.

A(z) Radnóti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2013. április 21., Radnóti Színház

Stáblista

Hozzászólások

Edmond Dantes 2013 máj. 02. - 13:43:59 Előzmény kadimre
Kinéztem megtekintésre...ezek szt ne tegyem? A leírásból olybá tûnik, hasonló (kór)eset, mint a Vígben A zöld kilences, csak az a produkció még az I.vh.elõtti "boldog békeidõkben" csetlik-botlik-szerencsétlenkedik, gyengécske zenékkel. Mozgófényképben korabeli zenék vannak?
10/10
FElepHánt 2013 ápr. 29. - 20:33:45 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu
MOZGÓFÉNYKÉP  Göttinger Pál Radnóti Színház


Filmkomédia, régi és még zenés is! Nényei Pál frappáns paródiája egybõl megdobogtatja a 40-es évek mozijára éhes honfiúi-honleányi szíveket. Hát még ha a fõszerepeket a korabeli sztárok játsszák! Szervét Tibor bõrébe Törzs Jenõ bújik, Karády Katalin Kováts Adél mai hangján szólal meg, Csortos Gyula máshol forgat, de fiát Ráday Imre adja Rétfalvi Tamás bajuszosított maszkjában.
Ismerõsek a szituációk, ám a régies hangvételû dialógok a hamisítatlan pesti humort képviselik. Dinyés Dániel jobbnál-jobb és abszolút korhû dalai szólnak, az egyetlen, még általunk sem ismert szubrett, Barkay Micike Szávay Viktória észbontó vörösében, sziporkázó foxtrottban perdül a színre. Hajós András dalszövegei már az elsõ Gyufaszál-songnál csatát nyernek, de ki is tudna ellenállni Kováts Adél kongeniális Femme Fatale-jának...
Az indítás valóban "mozgó fénykép"-el történik, Hoffer Károly mozgatja a némafilm alakjait a hátsó színpad vetítõvásznán. A többször megtekert cselekmény múltbanézõ flash backekkel is operál, Göttinger Pál
rendezése azonban átlátható szerkezetet épít, színészvezetése, tempója a legkényesebb igényeket is kielégíti. A sokféle színházi, zenei és vizuális elemet erélyes koncepciójával fogja össze, érzékeny egyensúlyt tartva a régi hangosfilm-képek és az idézõjeles utalások komikus kavalkádjában.
Kabos Gyulával nehéz versenyezni, de Gazsó György intrikusa állja a sarat, a háznép seregletében Formán Bálint édesen "charmant" komor komornyikja és a padlóvixelésben decensen riszáló Drága Diána - Andruskó Marcella páros tûnik ki. A báli vendégkoszorút híres filmsztárok életnagyságú fotófigurái alkotják, Bujdosó Nóra gazdag jelmeztárában különösen a hölgyek furcsa vonalú, fémes csillogású öltözékei és egy bizonyos észbontó blúz emlékezetes. Utóbbi a robbanékony naíva, a tüneményes Petrik Andrea sejtelmes idomait rejti, a ragyogó fruska, démoni althangja ellenére, énekben is fergeteges szuggesztivitással jeleníti meg szeles csitrijét.
Jávor Pál enyhén népiesre ízesített orgánumán, brillantinos eleganciával hódít Adorjáni Bálint. Hosszú passzusokat idéz a híres slágerekbõl, de saját szavai is könnyedén illeszkednek a szívfacsaróan giccses ábrándokhoz. Mozgása, viharzó lendülete éltetõ motorja
a produkciónak, nagyokat derülünk, de nem tudjuk kivonni magunkat lefegyverzõ modorának hatása alól. És ahogy néz, ahogy énekel... - Gáláns stílparódia a legnemesebb színészi eszközökkel!
Horgas Péter pompásan funkcionáló díszletének fenékfalán egy ellentengernagyi uniformis, gigászira nagyított kézelõje lóg be és lám, a kibogozhatatlan ellentmondások csúcspontján, "deus ex equus", fehér hintalován maga Horthy Miklós léptet elõ a Don Giovanni Kõvendég-motívumától kísérve. Õfõméltóságos igazgatói karizmával, Bálint András egyenként ismerkedik a felsorakozott társulat tagjaival. A FilmVÉGjáték sötétebbre fordul: Perczel Zitát a 38-as törvények leparancsolták a pályáról, Karády Katalin a Gestapó fogságában, Jávor Pál a Sopronkõhidai börtönben, szegény Kabos Gyula már meg is halt
az amerikai emigrációban.
Ám a Memento Mori nem szegi kedvünk, Nényei Pál színmûírói bemutatkozása, a társulat kirobbanó kedvû játéka pompásra sikeredett, hosszú szériát ígér a Radnótinak.
2/10
kadimre 2013 ápr. 24. - 00:24:28 2/10
Ez a darab egy teljes katyvasz, es ezt sem az idonkent inventiv rendezoi megoldasok, sem a kituno szineszi teljesitmenyek nem tudjak elfelejteni. Nehez elkepzelni mi jart a Radnoti vezetoinek fejeben mikor egy ennyire amator es rosszul megirt szinmu bemutatasa mellett dontottek? Az erosen didaktikus es szajbaragott mondanivalo - ha lehet errol egyaltalan beszelni - csak annyi hogy nem is volt az olyan nagyon jo a Horthy rendszerben. Ketli ezt meg valaki? A cselekmeny tele van eroltetett bemondasokkal melyek altalaban kivaltjak a vart kacaraszast, de ez semmikeppen nem menti a darab alapvetoen ures, jellegtelen es ertelmetlen mivoltat. Szomoru latni hogy szenvednek a jobb sorsra erdemes szineszek, es hogy egy olyan nagy multu es egykor intelligens szinhaz mint a Radnoti manapsag ilyen felszines es ertelmetlen darabokat tuz a musorara. A Radnoti kozonsege sokkal tobbet var!!