Színház

My life after

doku-színház, 2014.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A My life after valóság és fikció határán egyensúlyozik, történetmorzsákból, személyes történetekből építi fel a múltat. Szereplőről szereplőre, jelenetről jelenetre gyűlnek a történetek, mind egyfelé tartanak, míg el nem érnek arra a kritikus pontra, ahol minden összefut: fikció és valóság, idősebb és ifjabb generációk, közügy és magántörténelem. A szereplők saját magukat alakítják, családjukról mesélnek, s ismerik meg felmenőik múltját. Szembenéznek önmagukkal és szüleik történetével, megismerik, hogy honnan jöttek, megértik hazájuk történelmét, végül pedig elfogadják a súlyt, ami közös múltjukként nehezedik rájuk. Az út, amin végigmennek a szereplők saját maguk és történelmük megismerése felé, katarzist és megbékélést eredményez - a színpadon és a nézőtéren egyaránt.

Argentína huszadikszázadvégi történelmével kapcsolatban legtöbb szó a katonai diktatúráról esik. Juan Domingo Perón katonatiszt, később három ízben Argentína elnöke, a perónizmus megalapítója, diktátor. A Perón diktatúra alatt tizenötezren haltak meg, vagy tűntek el. Lola Arias darabja abban az időben játszódik, amikor a diktatúra hatásai erősen érzékelhetők a társadalomban.

"Túlélő áldozatok és emberi jogi szervezetek beszámolói az iszonyat képsorait tárják elénk az 1976 és 1983 közötti időszakról, amikor a felforgató tevékenységgel vádolt emberek, rokonaik és barátaik - javarészt fiatal emberek - egyik pillanatról a másikra tűntek el otthonukból vagy a nyílt utcáról, hogy elmondhatatlan kínzások közepette valljanak - az esetek többségében a semmiről." (Kovácsy Tibor)

Lola Arias argentin rendező 2013-ban a Trafóba meghívott előadása, Az év, amikor születtem, a chilei Pinochet diktatúra éveit boncolgatja, a My life after pedig a rendező személyes élményeire támaszkodva Argentína hetvenes éveire fókuszál. Ez volt Lola Arias első olyan dokumentumszínházi darabja, amelynek apropóján több országba is meghívták hasonló munkák készítésére.

A(z) Trafó előadása

Stáblista:

Hozzászólások