NemAkárki

A darab az utcai forgatagból, bármilyen hivatalból, a környezetünkből ismerősnek tűnő, hús-vér személyt, egy Akárkit mutat be. Mai történet, melybe finoman simulnak bele a középkori moralitás eredeti szövegének részletei, párbeszédet teremtve különböző korok életei, életfelfogásai, értékrendjei között.

Akárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy elfogy a talpa alól a föld. De mi van akkor, ha olyasvalakivel
történik ez meg, akit nem lehet megijeszteni azzal, hogy el kell számolnia a hitványságával? Ugyan
minek és vajh' kinek kellene elszámolnia annak, aki nem áll be a tömegek számolatlan sorába?
A NemAkárki története egy Lázadó históriája; a született, az önjelölt megváltók története. Konkrét
helytől és időtől függetlenül mutatja be a Tömeg és a Lázadó viszonyát, aki új szabadságot akar
építeni a múlt felperzselt hiedelmei és elszenesedett morálja helyére.
Szerzőként az ihletem első forrása a romba dőlt templom volt, mely nemcsak hogy látszik az
otthonomként szolgáló Páty határából, de ezerszer aktuálisabb, mint valaha. Míg más romossá lett
templomokat megszállt már régen a tömegek hisztériája, képzelgései és pénze, a zsámbéki
templomrom épp olyan e percben is, mint amelyet még nem találtak meg azok az Akárkik, akik
restaurálnák bálványaikat a lelkük helyett.
Mi van, ha a templomot nem holmi semmi kis véletlen - földrengés, villámcsapás - döntötte le, hanem
az a tűz, amely kételyt gyújtott a hívek szívében? Gázolaj pedig ehhez a tűzhöz akad bőven. A
tömegek lassú esze, a főhős lázadása és a lelkéért alkudozó fény és árnnyal görgeti előre a
történetet. S ahogy fogy a levegő NemAkárki körül, úgy múlnak el körülötte mindazok az értékek,
amelyekért úgy érezte, megéri élnie - míg már csak a halált kívánja. Megérdemli vajon?
Zöldmezős beruházás tehát NemAkárki története, mely akár már holnap felütheti fejét a Zsámbéki-
medence nyugati partján. Én pedig a medence partjáról élvezem italozgatva a műsort, hátha most
más jön ki ebből a lázadásból, mit ami már bő kétszáz éve mindig ki szokott jönni.
Ki kíváncsi még rá? /Nagyházi Márton/

Építőmérnök: Franyó Bálint

Ápolók: Rózsa-Molnár Friderika, Juhász Niki,Tomori Martina

Akárkik: menekültek, döntéshozók, sírásók, építők – a Kertész 30 Művészeti Gimnázium hallgatói

Kolompár Napsugár, Kisdi Bendegúz, Hollós Ádám, Fodor Dorka,Horváth Viktória, Kovács Domonkos, Franyó Bálint, Monoki Noémi, Balogh Tímea, Rózsa Friderika,nagy Patrik,Horváth Gergő, Págyor Vivi, Varga Miléna