Estefelé a sötétben, a hideg őszben, esőben, a néptelen temetőben, egyedül egy padon ülve csak a szerelem és a halál járt a férfi fejében. Van olyan temetés, amelyre mindig korán érkezünk. A sajátunkra. Hiába, ez az élet!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások