Nem szívesen beszélünk a rákról, mert félünk tőle. De ha időben lépünk, ha kezelhető, ha szerencsénk van, ha farkasszemet nézünk és vitatkozunk vele, ha viccet csinálunk belőle, ha beszélünk róla, ha élünk, ameddig élhetünk, és nem adjuk fel, akkor a rák nem győzhet le minket. Akkor sem, ha belehalunk.
A dokumentumdrámáiról ismert alkotócsapat legújabb bemutatója ismét egy verbatim előadás, amely ezúttal a rákkal való szembenézésről szól – és amelynek az apropója a PanoDráma alapítójának, Lengyel Annának a rákbetegsége. Anna életében a betegség egy új korszakot nyitott. Új szakmai és személyes célokat tűzött ki maga elé, új embereket ismert meg, új barátságokat kötött, lenyűgözte az orvostudomány fejlődése. Nem adta fel, de nem is ámította magát. Kérdezett, kutatott, döntéseket hozott. Erőt és ihletet merített a mumusból.
Erről a meglepően inspiráló időszakról szeretett volna előadást készíteni, de a bemutatót 2020 novemberében a pandémia miatt el kellett halasztani. Így – habár ez már nem ugyanaz az előadás – most mutatjuk be a darabot.
A produkció létrehozása során orvosokkal, hozzátartozókkal, kollégákkal, ismerősökkel és barátokkal készültek interjúk. Ezeknek a beszélgetéseknek és egyéb dokumentumoknak a szó szerinti felhasználásával készült az előadás.
Közreműködnek: a Willany Leó táncosok.
Dramaturgiai konzulens: Garai Judit
Dramaturgasszisztens: Törley-Havas Sára e.h.
Produkciós és rendezőasszisztens: Bogya Tímea Éva
Hozzászólások