A különböző művészeti ágak együttműködéséből létrejövő előadás nagyon is megfelel egy olyan regény szellemének, melyben akadnak keleti mesék technikájával megírt gáláns epizódok, groteszken erotikus mikrorealista szerelmi jelenetek, családregény-kivonat, hagyományos novella, emlékirat, esszé, napló, vicc-antológia, pszichoanalitikus vallomás, jelentések (besúgói, lektori, vállalati stb.), temetőben játszódó színházi bohózat, szexuális, családi és közéleti krimi, filmforgatókönyv, publicisztika, levélregény, apokaliptikus látomás, és mely egyszerre humoros és véresen komoly, megindító és cinikus, trágár és lírai, szinte tapinthatóan érzéki és ironikusan intellektuális...
"Nem volt még egy nemzedék a földön, amelyik olyan jól érezte magát rosszul, mint mi", állapítja meg a Pesti barokk egyik szereplője, és kétségtelenül a vitalitás és a szorongás furcsa kettőssége jellemzi leginkább ennek a különleges könyvnek a hangulatát, melyet ez a színpadi előadás a zene, a szöveg és a kép erejével idéz meg.
A(z) Átrium előadása
Hozzászólások