A borzongatás nagymestere egy régi klasszikustól fél a legjobban.
Stephen King a horror műfajának legismertebb élő alakja, akinek a félelmetes történetei olyan legendás filmeket ihlettek, mint a Ragyogás vagy az Az 1-2. Ő az az író, akinél jobban kevesen értenek a borzongatáshoz és a feszültségkeltéshez, egyedi hangulatú, izgalmas könyvei világszerte millióknak okoztak már álmatlan éjszakákat.
Bár King nem volt mindig elragadtatva attól, ahogyan a műveit mozgóképre adaptálták (ő maga például bevallottan gyűlöli a Stanley Kubrick-féle Ragyogást!), nagy rajongója mind a horrorfilmeknek, mind a tévésorozatoknak. Olyannyira, hogy a tetszését elnyerő projektekről a közösségi oldalán is előszeretettel lelkendezik – így irányította például rá sokak figyelmét a Kiút című sorozatra is.
A horrorsorozat, ami olyan para, hogy még Stephen King is betojt rajta!
A borzongás avatott nagymestere a Twitteren zeng épp ódákat az MGM+ streaming platformon futó Kiútról.
Létezik azonban egy klasszikus horrorfilm, amitől még King ereiben is meghűlt a vér!
Ez az 1968-as Az élőhalottak éjszakája, George A. Romero klasszikusa, minden zombiinváziós film öregapja, ami a vizuális effektek és az operatőri munka terén is megelőzte a korát, és olyan későbbi kultfilmeket inspirált, mint az Evil Dead vagy a Haláli hullák hajnala. King egyik jelenetét különösen kedveli:
A legijesztőbb jelenet, amire emlékszem, Az élőhalottak éjszakájában van. Barbarát, a temetőt meglátogató hősnőt egy tántorgó, ősz hajú, üres tekintetű zombi üldözi vissza az autójához. A nő beül a kocsiba, de csak ekkor fedezi fel, hogy a bátyja elvitte a slusszkulcsot. A zombi felkap egy követ, és erőtlenül ütögetni kezdi az autó szélvédőjét... Amikor először láttam ezt a jelenetet (majd utána még kétszer újra), úgy remegtem, mint a kocsonya.
