post mortem K. D.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A szokatlan megjelölésű műfaj a tárgyak és az emberi lét kapcsolatának különös zenei kompozíciójára utal, amely Kosztolányi sajátos hangulatú, lírai töltésű riportjaiból íródott. Miközben a szövegek az első világháború utáni Magyarország látleletét kívánják viszonylagos objektivitással feltárni, az író-költő nem rejti véka alá saját érzéseit, félelmeit és együttérzését riportalanyaival. A mai olvasó meglepődve tapasztalja, hogy mennyi hasonlóság fedezhető fel az akkori és a jelenlegi társadalmi tünetek között. Korának technikai forradalmára Kosztolányi még naivul rácsodálkozik, ma már azonban tudjuk, hogy a felgyorsult kommunikáció világa az embereket sokszor mérhetetlen távolságokra taszítja egymástól. Miközben Kosztolányi igyekszik minél kevesebbet beszélni a háborúról, annak sötét árnyéka úgyszólván minden írásra rávetül. Ma már azt is tudjuk, hogy a háborúk nemcsak nem értek véget de a terrortámadások az ártatlan emberek millióit tartják minden percben rettegésben. Az erős képeket hordozó, izgalmas tárgykoreográfiával megkomponált, zenei vízió post mortem, azaz haláluk után idézi meg az egykori riportalanyokat, miáltal sorsuk mintegy száz év távlatából új perspektívában látható. Kosztolányi izgalmas, gazdag szövege a különös montázsban, megzenésített versei segítségével hátborzongatóan aktuális, különös értelmet nyer.

A(z) Mesebolt Bábszínház előadása

Stáblista

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Még nincs szavazat!

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Még nincs szavazat!

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon