Tánctörténeti utazás Indiába.

A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.

Az indiai klasszikus tánc egy kapocs múlt és jelen között, egyrészről nagyon tradicionális és régimódi, másrészről modern és alkalmazkodóképes, egy igazi túlélő. Túlélt sokszáz, akár ezer évet is, túlélte birodalmak születését és hanyatlását, háborúkat, üldöztetést, feltámadást és nemzetközivé válást.

Az előadás során utazunk a múltba, megvizsgáljuk a dél-indiai bharatanátjam eredetét, változását, útját a színháztól, a templomokon és királyi udvarokon át a mai táncszínpadokig.

Tánctörténeti előadás sok-sok tánccal, mely remélhetőleg a raszával tölti el az érdeklődőket.

A(z) Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadása