Rigoletto, Mantua hercegének visszataszító külsejű, púpos udvaribolondja a herceg szórakoztatására űz gúnyt a király udvarának tagjaiból. A herceg rajong élceiért, udvara viszont kevésbé lelkesedik Rigolettó tréfáiért. A szoknyabolond herceg gondolatait nagyrészt hódításai kötik le, most is épp kiszemelt egy hölgyet - tempomba menet -, akit mindenáron meg kell hogy szerezzen. Senki sem sejti azonban, hogy a lány nem más, mint az udvaribolond rajongva szeretett lánya, Gilda - akiben a herceg érdeklődő pillantása hasonló érzelmeket ébresztett. Az udvarba a felbőszült Monterone gróf érkezik, hogy számonkérje a hercegen lánya elrabolt becsületét. Rigoletto őt is kifigurázza, a herceg kacag, az ingerült gróf pedig megátkozza mindkettőjüket. Az udvar azt gyanítja, hogy a fiatal lány, akivel Rigoletto együtt él, a szeretője. Hogy megszégyenítsék az udvaribolondot, elrabolják Gildát, majd a hercegi hálószobába szállítják. Rigoletto hiába kiáltozza, hogy a lányáról van szó, már késő, Gilda odaadja magát a hercegnek. Rigoletto véres bossszút esküszik, felkeresi a rablógyilkos Sparafucilét - a szép Maddalena bátyját - és közösen tervelik ki a herceg meggyilkolásának módját: Maddalena fogja a folyó mellé csábítani, s Sparafucile ott vett véget életének. Rigoletto be akarja bizonyítani Gildának a herceg hűtlenségét, ezért öt is odahívja, hogy saját szemével lássa a Maddalénának udvarló herceget, és megbizonyosodjon állhatatlanságáról. Gilda szívszakadva figyeli a jelenetet egy ablakon keresztül, majd Rigoletto kérésére férfiruhát ölt, hogy biztonságban hazatérjen. Véletlenül fültanúja lesz Rigoletto és Sparafucile beszélgetésének, megtudja hogy a herceget készülnek megölni, eztán végighallgatja azt is, ahogy Maddalena a bátyjának könyörög, hogy inkább az első arra járó jöttmentet ölje meg a herceg helyett. Sparafucile szerint a betyárbecsület tiltja ezt, de végül Maddalena meggyőzi. Gilda tudja mit kell tennie: bekopogtat. Az ajtót nyitó Sparafucile azonnal leszúrja. A testet egy szőnyegbe tekeri, majd a helyszínre érkező Rigoletto csónakjába veti. Rigoletto bosszútól részegülten evez tova a folyón, hogy megszabaduljon a holttesttől. Zajt hall a távolból, mintha a herceg énekelne. Kinyitja a szőnyeget és rémült borzalom tölti el, ahogy felismeri saját lányát.
A(z) Szegedi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások