Mikor leszünk emberek mi nők? Vagyunk szűzmáriák, anyák, amazonok, jó nők, rossz nők, kurvák, szeretők, feleségek, kislányok, istennők, celebek, cselédek, úrnők, évák, pandórák… de mikor leszünk emberek? Mikor leszünk többek egy születési rátánál? Mikor dönthetünk a testünk felett?
Egy ember mesél nektek olyan történeteket, amit ha már átéltél, bölcsen bólogatsz, ha még nem, eljön majd a te időd.
Két kutató munkájára épül a darab koncepciója: Szendi Gábor evolúcionista pszichológus írásaiban így mutatja be a női test esszenciáját: „A női test mondanivalója a faj sikeres fenntartásához szükséges információkat hordozták a hosszú evolúciós úton. A termékenység megmutatása volt a legfőbb cél. Ma már a szépség nem a termékenység és az egészség, tehát a sikeres fajfenntartáshoz szükséges információkat közli, hanem egy esztétikus élménnyé alakult át. Jean Baudrillard francia filozófus és szociológus a legfinomabb fogyasztói tárgyról ír a La Société de consommation (1970) című művében: a test, különösen a női test kultuszokat alakított ki (fitnesz, higiénia, táplálkozás, gyógyászat, fiatalság, nőiesség kultuszokat) és mai tömegkultúránkban kialakult a termelés és fogyasztás kettős gyakorlata, hogy a testet, mint tőkét és mint fétist (bálványozott tárgyat) ábrázoljuk. A darab a test valódi értékét kutatja.
A szóló előadásban az alkotó a „lecture-performance”, mozgás és multimédiás elemek alkalmazásával vizsgálja a mai nő vállalt és rákényszerített szerepeit a közélet és magánélet aspektusaiban. Teszi mindezt fanyar humorral és öniróniával.
Az előadás szerepelt a 2017 novemberében megrendezésre kerülő dunaPart4 Kortárs Előadóművézeti platform művészeti programjában.