Az előadás célja: Olyan komfortzónán kívüli témákat tematizálni, mint az érvényes élet mibenléte, az
elkerülhetetlenre való felkészülés és megbékélés. Szobaszínházi előadás moderált beszélgetéssel.

"Józsi: Senki nem tudja, mi van odát, és ez nem véletlen. Nem tudhatjuk, mert nem kell tudnunk. Így van kitalálva. Viszont azt tudom… pontosabban hiszem… Picsába, de nehéz erről… Egyszerűen érzem, hogy a halállal nincs mindennek vége! Nézd… Te  eldöntötted, hogy semminek nincs értelme, mert gyűlölsz mindent és mindenkit, amiért ez történik veled!... És ami veled történik, az igazságtalan. Ezt senki nem vitatja. De az, hogy nem értjük Isten igazságát, még nem jelenti azt, hogy függetleníthetjük magunkat tőle!
Mari: Arra kérlek, hogy tegyél meg nekem valamit, és te arra hivatkozva nem teszed
meg, hogy értem teszed...
Józsi: Pontosan!"

Történet az elfogadásról, a felkészülésről és a megbocsátásról, sok fekete humorral, és a kérdések kérdésével: Hova lett tulajdonképpen a sűrített tej?

Alkotók: Manyasz Erika, Jobbágy Kata, BodaTibor
A csoport improvizációi alapján írta: Boda Tibor