A mai Magyarországi Szerb Színház elődje 1991-ben alakult, amikor is Rusz Milán friss diplomásként színpadra vitte Mrozsek „Emigránsok” című darabját.

A színház elsődleges elnevezése a „Szerb-horvát Színház” volt. A társulat az Emigránsok című darabot először a budapesti Madách Színházban vitte színpadra, majd még ugyanabban az évben az előadás a belgrádi Nemzeti Színházban is bemutatásra került. A színháznak ekkor még csak kettő tagja volt – Rusz Milán alapító, igazgató, művészeti vezető, rendező és színész, valamint Matoricz József színművész.

A jugoszláviai politikai események érthető módon hatást gyakoroltak a színház életére is, így az hamar megszűnt működni. 1993-ban Rusz Milán átdolgozta a régi szentendrei pravoszláv írásos anyagokat és azokat alapul véve rendezte meg a „Szentendrei Evangélium” című passiójátékot, amelyet a „Szerb Színház Stúdió”, a Magyarországi Szerb Színház elődje mutatott be. Ezt a gondosan és szépen átgondolt darabot a társulat először a budapesti Nemzeti Színházban vitte színpadra, közel 60 szereplő közreműködésével. Az előadás és a kezdeményezés jelentőségéről többek között az az információ is tanúskodik, hogy a darab bemutatóján részt vett a Magyar Köztársaság akkori köztársasági elnöke, Göncz Árpád is.

A társulat a „Farkasok pásztora” című rock operával (Rusz Milán és Dujmov Dragomir szövege alapján) a társulat 1994-ben bejárta Magyarország szerbek lakta településeit és Szerbiát is. A darab zenéjét a híres jugoszláv „Nehézipar” rock együttes zenésze és a neves zeneszerző Lengyel Gábor írta.

A következő évben pedig sor kerül a színház intézményesítésére, amikor is a színházi stúdió nevét „Joakim Vujić Szerb Színházra” változtatja. Ebben az időben Rusz Milán megrendezi R. Dürrenmatt adaptációját, Shakespeare János király című darabját. A János király daraboz a színház új premier előadása követ, Milosevits Pééter magyarországi író és műfordító tollából, Avala expresz címmel, amelyet a társulat számos magyarországi településen és Belgrádban is bemutat.

Az 1997-es év új sikereket hozott. A színház ekkor viszi színpadra Ionescu Kopasz énekesnő című darabjáz Vencel Valentin rendezésében. Ugyanabban az évben a társulat sikeresen mutatja be a Régi pesti orfeum című kabaréját, ami a XX. századi régi magyar szövegeken alapuló mű. A ’97-es év a színház átszerveződését is meghozza, és egy rövid szünet után a keletkezett problémák megoldásával 1999-től a teátrum munkáját Lóréven folytatja, amely település helyet biztosít a színház további sikeres munkájához. A változások következtében a színház új, állandó helyre költözik, „állandó színpadot” kap, közel a fővároshoz, és ugyanekkor előző nevét Magyarországi Szerb Színházra változtatja, Lórév község székhellyel.

Strindberg, Júlia kisasszony című műve volt a társulat első, az új környezetben színpadra vitt műve. Tomasevity Zorka rendezésében e darabot a társulat állandó tagjai Jurkovity Zorica és Ember Tibor, valamint az újvidéki színház vendégművésze Križan Szilvia adták elő.

Szereposztás:

Krisztus Gyorgyev Bránimír

Mária Èoriæ Tina

Magdolna, bûnös asszony Jurkovits Zorica

Pásztorlány, Salome, menyasszony Vecic Jováná

Kajafás, Menyhért Matoricz József

Baltazár, beteg ember, farizeus Ember Tibor

Narrátor, Júdás Rusz Milán

Szent János Vukovits Dusán

Pilátus, Tamás Princz Tamás

Gábriel Arkangyal Karagits Gorán

Szent József Dujmov Deján

Gáspár, vámszedõ, beteg ember Ratko Kraljeviæ

Péter Apostol Krkeljic Mirkó Mitár

Harmonikás Gergev Rásztkó

Nép, zsidók, apostolok, pásztorok:

Èedomir Radlovaèki, Božidar Crnjanski, Vladimir Kusalo, Miloš Milojeviæ, Predrag Šepelj, Aleksandar Tolimir, Bojan Zdraviæ

Az elõadásban fellép a nagybecskereki Szent Serafim Sarovski kórus

Díszlettervezõ: Mezei Lajos – Magyar Teátrum díjas
Jelmeztervezõ: Molnár László
Világítás: Szabó Bogdán Árpád
Hang: Szabó Bogdán Árpád
Zeneszerzõ: Brczán Miroszláv – Kossuth-díjas
Koreográfus: Vukovits Dusan
Szcenikus: Prágai Tibor
Rendezõasszisztens: Bacsi Katarina
Rendezte és írta: Rusz Milán

A Magyarországi Szerb Színház vendégjátéka, szerb nyelven, magyar felirattal.