Az opera szövege lényegében híven követi Shakespeare színjátékát. A muzsika három különböző világot jelenít meg. A tündérit a hárfa, cseleszta és xilofon jellegzetes hangszíne érzékelteti. A mély fafúvók, a rézfúvók és bőgők groteszk hangzása a mesteremberek figuráit jellemzi. A tündéri és a profán között - némileg a régi angol zenére és a barokk operára emlékeztető stílusban - a szerelmesek világa kel életre. A színjáték a színjátékban - Pyramus és Thisbe története - az olasz opera hangvételét és modorosságait karikírozza. A szegedi előadás az athéni erdő tündéréjszakáját egy kopott külvárosi hajnallal cseréli fel.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások