Végy egy egymásról mit sem tudó ikerpárt (mindkettejüket hívják Antipholusnak), és egy pár egymásról mit sem tudó szolga ikerpárt (mindkettejüket hívják Dromiónak), vesd bele őket egy városba, mely boszorkányságairól híresült el, s így minden hozzávalód megvan már a színpadi káoszhoz. Az egyik Antipholus megdöbben, milyen kedvesen fogadják külhonban, a másik elszörnyed, mennyire cudarul bánnak vele otthon. A két Dromiót csúnyán elpáholják azért, mert követték a "rossz" utasításokat. A lényegében Plautus egyik farce-án alapuló cselekménnyel Shakespearenek sikerül jóval felülmúlnia a római elődje által teremtett felfordulást, és felépítenie egy harsány bohózati elemekkel és rémálomszerű társadalmi feszültségekkel teli kusza mesét, melynek alapja, hogy ketten nem egy malomban őrölnek. Ez a 2015-ös Globe előadás valóságos megkönnyebbülést hoz a háborúk és jelentős tragédiák sorából álló évad végén. Ez a mindig telt házzal játszott vígjáték eredeti reneszánsz kosztümöket és díszletet alkalmaz. A közönség gurgulázó nevetése kíséri végig a darabot, ami telis-tele "a lehető legnevetségesebb zűrzavarral, amit csak kutyára, macskára vagy egy identitásválságon keresztül menő szolga fejére zúdítani lehet." (London Theatre Guide)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások