A tíz éves fennállását jubileumi performansz-sorozattal ünneplő társulat a Feltépett múlt című trilógia három plusz egy eseménye után a Folyamatos jelen trilógiával folytatja a maratont.
Gergye Krisztián ebben a trilógiában a képző- és képművészettel kezd újabb párbeszédet, ám nem a nosztalgia jegyében, hanem a jelenidejűség művészi és magánemberi kontextusában.
Francis Bacon festészete korábbi előadásaiban is foglalkoztatta a táncos-koreográfust. A Sztravinszkij zenéjére, baconi látványvilággal komponált Tavaszi áldozat című táncmű "XXI. századi nagy barokk örvénylésében" (Kutszegi Csaba, Színház) életre keltek a festő kicsavart, testroncsolt, groteszk figurái, játékba hozva az áldozatiság történelmi és mitikus kontextusát. A Studies of the Human Body című viktimológia-performansz Nádas Péter-idézetek nyomán a testbe zárt ember mint áldozat saját, személyes történetére irányítja a figyelmet.
Bacon: Úgy gondolok az életre, mint aminek nincs értelme; de értelmet adunk neki saját létezésünk során. Létrehozunk bizonyos attitűdöket, amelyek értelmet adnak neki, amíg létezünk, bár önmagukban valójában azok is értelmetlenek.
Sylvester: Mit ért értelmen?
Bacon: A napról napra való létezés módját.
Sylvester: És mi célból?
Bacon: Nincs cél.
(Francis Bacon: Interjúk David Sylvesterrel - Nagyvilág 2002/02)
A(z) Gergye Krisztián Társulat előadása
Hozzászólások