Színház

Uriel Acosta

színmű, 2 felvonás, magyar, 2005.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Az 1846-ban íródott Uriel Acosta vérbeli romantikus verses tragédia, amely a szerző áradóan szenvedélyes vallomása a vallás- és gondolatszabadságról, s egyben kíméletlen vádirat mindenfajta kirekesztés, ideológiai fanatizmus ellen. Magyarul a Nemzeti Színház játszotta először 1850-ben, 1919-ben pedig magyar film készült belőle.

A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2005. május 7., Pécsi Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Manasse Vanderstraten (gazdag amszterdami polgár)
Judit (Manasse leánya)
Ben Jocháj (Judit vőlegénye)
De Silva (Judit nagybátyja)
Ben Akiba (rabbi)
Uriel Acosta
Eszter (Uriel édesanyja)
Ruben (Uriel fivére)
Joel (Uriel fivére)
Baruch Spinoza (egy fiú)
De Santos (rabbi)
Van Der Embden (rabbi)

Hozzászólások

szabo.geo 2009 júl. 01. - 00:17:18
Igazából nem egy nagy valami... Úgy tûnt kb. a szünetig... Akkor elkezdtem megérteni. Régi mû, de ma is nagyon aktuális. Ebben a feldolgozásban az, hogy az elsõ és az utolsó(elõtti) jelenetet XXI. századi környezetbe helyezik, fokozottan érezteti.
Végül minden bonyodalom megoldódik és végül mindennek elveszik az értelme. A függöny elõtt megjelenik az utolsó szereplõ, kiált és a színházban fél perc síri csönd, a megmerevedett emberek hátán csak lassan halad végig a hideg érzete, végül bátortalan taps. Taps... De vajon azért, mert tetszett a közönségnek? A tartalom nem volt valami tetszetõs, sokkal inkább tanulságos.