Húsz évvel később a Scallabouche Színház Eugene Ionesco ritkán játszott, "A kötelesség oltárán" című darabján keresztül próbálja megvizsgálni, milyen emberekké váltak e nemzedék gyermekei. Ismerjük meg Chou-t és Maddie-t. Mindenük megvan, még mindig fiatalok, kifinomultak és gazdagok. Megcsinálták, beérkeztek, és nincs szükségük arra, hogy visszanézzenek, szenvtelenek, függetlenek, sebezhetetlenek, amíg a detektív meg nem érkezik. A detektív, hatalmát használva és kihasználva vallatóból felszabadítóvá válik, kényszerítve őket arra, hogy szembenézzenek tetteik következményeivel, számot vessenek szerepeikkel és felelősségeikkel. A klasszikus abszurd dráma újraértelmezésével a Scallabouche Társulat egy képek és információk uralta világot teremt, és azt vizsgálja, hogyan vezethetnek rémületes következményekhez legegyszerűbb cselekedeteink is. Kik alkotják ma a szabályokat? Mi a kötelességünk? És vajon van-e még bárkinek ereje és hatalma a változtatáshoz? A darab Magyarországon először hangzik el angolul, a Scallabouche Társulat pedig immár 10 éves fennállása során először dolgozik eredeti szövegkönyvből, megpróbálva megőrizni mindazonáltal az improvizált pillanat rájuk jellemző csodáját. Előadásuk egy olyan drámai világba vezeti a nézőt, amelyben a szereplők szavai, viselkedése eltompítják az igazi élet szépségét, borzalmát és fájdalmát, és ahol végül még a halál és az erőszak is elfogadott eszközökké válnak a középszerűség és a status quo fenntartása érdekében.
In 1987, Margaret Thatcher famously stated "there is no such thing as society? there are individual men and women? it is our duty to look after ourselves" A political statement that was to echo around the whole of Europe. Twenty years on the Scallabouche Theatre Company have taken Eugene Ionesco's rarely performed piece "Victims of Duty" to analyse who are the people who are the product of this generation. Meet Chou' and Maddie', they have it all: they are endlessly young, urban and rich. They've made it and they have got there and there is no need for them to go back, they are stylishly detached, contained and immune, until the detective arrives. Using and abusing his authority he turns from interrogator to liberator, forcing them to face up to the consequences of their actions, to question their responsibilities and roles. By reinterpreting this classic absurdist drama the Scallabouche create a world dominated by images and information, questioning the impact that can create terror from our every action. They ask who are making the rules now? What is your duty? And does anyone have the spirit and power anymore to create change? Deliberately performed entirely in English for the first time in Hungary, it is also the first time in their ten year history that the Scallabouche have worked from an original script. Using their extensive experience in devised and improvised theatre they reincorporate the magic of the improvised moment to draw the audience into a scripted world where what is said, what is bought and what is displayed, buries the beauty, horror and pain of real living and where ultimately even death and violence is legitimised to keep the mediocrity of the status quo.
A(z) Scallabouche előadása
Hozzászólások