Színház

Virágos kert

előadás, magyar, 2011.

Értékelés:

6 szavazatból
Szerinted?

"... És ha emlékeztek mindarra, amit beszédeimben hirdettem az embereknek és az állatoknak, nevezzétek ezeket az egyszerű szavakat "kis virágoknak" - és szórjátok őket az időbe, biztosan kihajtanak majd és megszépítik más szegények lelki életét!..."

Assisi Szent Ferenc kétségtelenül a legszeretetreméltóbb szent, "Krisztus mása", a szegények trubadúrja, ihletett költő, magával ragadó prédikátor, misztikus rendalapító, a teremtett világ, az emberek, az állatok, a növények és az élettelen tárgyak alázatos tisztelője, aki bebizonyította, hogy lehet evangéliumi tisztaságban élni, hogy mások szolgálata és szeretete vezet minket a tökéletesedés útján az üdvösség felé, mert "Mi egyéb vagyunk mi, mint Isten dalnokai és muzsikusai, akik lelki örömmel akarják megtölteni a szíveket!" Szent Ferenc tanítása és példája az elmúlt századokban semmit nem vesztett érvényéből, a környezetvédő mozgalmaktól a különböző karitatív szervezetekig számtalan társadalmi, illetve civil kezdeményezés meghatározó szellemi ihletője még ma is szerte a világon. Michel de Ghelderode, világhírű belga drámaíró a szent halálának hétszáz éves évfordulójára írta művét 1926-ban flamand nyelven. Rendkívül expresszív, felkavaró mű, mely híven követi Szent Ferenc életének legfontosabb fordulatait, költői, gyakran szürrealista képekbe foglalja azokat, ugyanakkor kilépve a történetből szembesíti szinte minden mozzanatát saját korával és persze az Assisi Szent Ferenc köré szőtt legendáriummal is.

Az Új Színház társulata Magyarországon először vállalkozik e különleges, megrázó és kifejezetten lélekemelő mű bemutatására. Az előadás rendezője Szikora János. Assisi Szent Ferenc szerepében Száraz Dénest láthatja a közönség.

A(z) Újszínház előadása

Bemutató időpontja:

2011. március 5., Újszínház

Stáblista:

Hozzászólások

Johann 2012 márc. 02. - 13:59:41
Felemás véleményem van errõl a darabról. Egyrészt fájó, hogy helyenként mennyire elrugaszkodik a történelmi tényektõl (a Virágos kertben Szent Ferencnek felesége van...), másrészt pedig a súlypontok is eléggé eltolódnak Szent Ferenctõl a mai világ felé. Ami nem is lenne akkora baj (érteni vélem, hogy a "mit jelent Szent Ferenc korunk számára?" kérdést igyekszik körüljárni a mû), ha nem írnák oda a cím alá, hogy "Képek Assisi Szent Ferenc életébõl". Hiszen ebbõl a darabból éppen csak Szent Ferenc hiáényzott! (Vagy monjuk úgy, elég ritkán jelent meg benne). Aki kicsit is ismeri Assisi Szent Ferenc életét, tudja, hogy nem nagyon lehet elmesélni azt Szent Klára nélkül. S akármennyire érzem, hogy Ferenc darabbéli felesége tekinthetõ allegórikus alaknak is (ahhoz képest viszont túl konkrét az össeházasodásuk jelenete), a gondom toávbbra is az, hogy ez az emberpár nem Szent Ferenc és Szent Klára. Nem csak a lány nem Klára, a darab Ference sem Assisi Szent Ferenc. A legdurvább példa erre talán a stigmatizáció jelenete. "Megsebeztek!" - valahogy így kiált fel Ferenc a darabban, aki ekkor már egyébként is egy elbizonytalanodó, vívódó ember képben tûnik fel. Lehangoló ez az értetlenség a szerzõ (és/vagy a rendezõ) részérõl. Lehetséges, hogy nem maradtak fenn konkrét adatok Szent Ferenc stigmáihoz való viszonyáról (ezt nem tudom megítélni), vagy egyszerûen már túl messzi van idõben... De akkor is: a XX. században is éltek stigmatizált szentek, legyen elég Pio atyát említenem, és nem ezzel az ijedtséggel és értetlenséggel viszonyultak a sebeikhez! Maradjunk tehát annyiban, hogy elég szabadon értelmezte a Szent Ferenc-történetet a darab szerzõje és rendezõje. Na persze azt a jelenetet viszont egy az egyben megtartották az eredeti történetbõl, amikor Ferenc ledobja a ruháit...