A kisgyerek játszik - boltost, orvost, gyufaskatulyába, szappantartóba dobál gesztenyét, gombát, MINTHA az tojás, gyógyszer lenne, a másik meg kosár, elsősegélydoboz? A színész is játszik, egész létének alapja a mágikus MINTHA. MINTHA az egész világon egyedül lenne, MINTHA nem szegeződne rá ezernyi szempár, MINTHA nem vakítaná reflektorok garmada? Viola játszik - hajótörést, álruhát, MINTHA Cesario lenne, MINTHA lenne Illyriának hercege, MINTHA meglepné őt a szerelem? MINTHA, MINTHA, MINTHA?

Reneszánsz életöröm, felszabadult vidámság és hűséges szerelem dicsérete árad Shakespeare e farsangi komédiájából. A fordulatos cselekmény során mindenki megszégyenül, aki embertársait vagy önmagát meg akarja téveszteni: az önző akarnok, aki valódi szándékait álszent puritánság mögé rejti, a szenvelgő szerelmes, a kegyeletet mértéktelenre túlzó gyászoló. Végül is győznek az igazi emberi érzelmek: az őszinte szerelem és a hűséges barátság.

A(z) József Attila Színház előadása