Böcsületből, de csak-csak megnéztem magamnak a Too Hot To Handle harmadik évadát. Az első rész után felvetett meglátásaimat továbbra is tartom, hogy kicsit uncsi a konkrétan kopi-pészt üzemmódban legyártott, nulla változtatással lehozott harmadik évad.

Az évad feléig minden ment a megszokottak szerint: vad pettingelések, iszonyat csőrözések, smárolások, kavarások fűtötték a kazánt, amiben a 200 ezer dolláros nyereményalap égett. Igen, itt sem csak a szexuális fezültségtől izzott a levegő, hanem a kemény valuta elfüstölésétől. SP erre annyit mondana a saját dalát idézve, hogy Srácok, hé, a szoba nem tőlem meleg. 

Az ismétlés a tudás és az unás anyja égisze alatt készült évad totális kiszámíthatósága mellett azért három (közepesen) megdöbbentő fordulat is akadt.

Elfogyott a pénz

Mondjuk ki:

elkúrták az összes lóvét.

200 ezer dollárról indultak, aztán lett belőle nulla. Az azért szép teljesítmény. Ebben is több lehetőség lett volna, mint amit kihoztak belőle a készítők. De sebaj, ment a nagyon művi (vagy nagyon jól megvágott, utómunkázott) rácsodálkozás a szereplők részéről, aztán élték tovább az életüket a kis trópusi vityillóban. Nincs pénz? Jó,

akkor szomorodjunk meg csendben itt a mödanszié partján meg beszélgessünk az érzéseinkről. Aha, totál hihető.

Mi lett volna a legtermészetesebb dolog ilyen helyzetben, amikor össze van zárva egy tucatnyi jól kinéző, de instant cölibátusra kényszerített két lábon járó szexgép? Ha nincs miből veszíteni, akkor szabadon lehet szabályt szegni, nem? Mínuszba csak nem lehet menni?! Nem lehet, hogy a végén még ők fizessenek a Netflixnek mit tudom én hány ezer dollárt, ugye?! Persze, hogy nem.  Akkor szabad a csók, szabad a tánc, mehet a tipp-tapi dínó orrba, szájba. De a bulavonaton behúzták a féket, így valszeg szerkesztői ráhatásra ment az unalmas malmozás.

Szex meg csak olyan formában volt, hogy mindenki búval baszott volt. 

Lana meghibásodást színlelt és kikapcsolt

Na erre aztán tényleg nem lehetett számítani. A műsor lelkiismereteként, illetve fenyítő fegyőreként üzemelő kúp alakú robot bedobta a törölközőt. Meghibásodást színlelt, majd kikapcsolt. Itt szakadt két részre a társaság. Egyesek sejtették, hogy ez is csak egy teszt. Őrület, ugye? Másik viszont úgy voltak vele, hogy neeeem, ez biztos nem a műsor részre, most aztán lehet büntetlenül huncutkodni. Nem is tévedhettek volna nagyobbat. Itt nullázódott le végleg az egyenlegük. Ez végre egy trükkös kis plot twist volt, de lehetett volna kicsit izgibb. Mondjuk, ha Lana úgy kapcsolja vissza magát, mintha egy brazil szappanopera szereplőjeként amnéziát kapott volna, azt se tudja hol van, miért megint 200 ezer a nyeremény, de közben a szereplők lelkiismeretére bízza, hogy bevallják-e a korábbi tetteiket. Igen, lett volna egy plusz bizalmi kör, ami akár plusz nyereményt is hozhatott volna egyeseknek. De nem így lett, viszont a szabályokat rendre megszegő Nathan ki lett paterolva.

A nagy visszatérés és még valami...

Nathan ki lett dobva a villából, de mivel ebben az egy esetben őszinte megbánást lehetett leolvasni az arcáról, ezért kapott még egy esélyt. Egy napig dolgozott a coach társaságában azon, hogy jobb ember legyen. A szeminárium sikerrel zárult, így Nathan visszatérhetett. De nem is ez volt érdekes, hanem az, hogy az igen látványosan az évad legjobb nőjének beállított Georgia nemhogy a puccos pecó legprímább palijával nem jött össze, hanem pont, hogy megmaradt magának, lekoptatott minden kérőt, inkább strong és independent woman maradt. Tessék, még hogy trash reality, pffff! Aki az emancipációról akar dokurelityt nézni, annak itt a Too Hot To Handle.