Erre már a szolfézs tanárok, konzis diákok is dühödten verik a kottatartót. Vérlázító! Kodály országában? Szégyen. Liszt forog a sírjában, de tényleg.
Álljunk meg egy tört ütemre, egy félhanggal emelt Cisz major 7-re! Milyen ördögi kottából játszik az X-Faktor? Mi történik már megint? Hát az, hogy a zenészek lelkének lágy húrjain durván cimbalmozó radai rosseb húzza el mindenki nótáját. Mi ez, ha nem a muzikalitás gyászkoporsója főműsoridőben?! Bezzeg a Dáridó, na és a Koóstoló, azok még megmutatták, hogy mi fán terem a művelt zenehallgatás. De az X-Faktor? Pfú, hagyjuk is.
Több fórumon is azzal találkoztam, hogy a zenés tehetségkutató show-t a zenei tehetségek háttérbe szorítása miatt ekézik. A hírklikk azt írja, hogy "Felháborodott a zenész szakma az X-Faktor szakmaiatlansága miatt".
A felháborodás oka, hogy Kovax nem jutott tovább, pedig Gerendás Péter és Selmeczi Tibor szerint is Kovács Péter Kovax ritka tehetséges zenész. Gerendás amúgy inkább azt nem érti, illetve azt tartja szomorúnak, hogy zenész kollégájának szerepelnie kell az X-faktorban ahhoz, hogy többen megismerjék a nevét. Na, mindegy. Ezen túl még a The VR (a YouTube-ról ismert, eleinte gamer tartalmakkal, manapság már könnyedebb témákkal is foglalkozó tartalomgyártó társaság) is szóvá tette, hogy az X-Faktor az meg micsoda. És itt megint a szakmaiságon volt a hangsúly, illetve azon, hogy a szarul éneklő emberekkel elhitetik, hogy jól énekelnek, hogy aztán hülyét tudjanak belőlük csinálni, és ez nem szép dolog. Ebbe a morális kérdésbe ne menjünk bele, maradjunk a száraz szakmaiságnál, a professzionális zeneiség kimaxolásánál.
Emberek! Ez egy show, egy nagyszabású showműsor! Aki szépen éneklő, tehetséges embereket akar hallgatni, az biztos megtalálja az erre tökéletes fórumokat. Egy olyan tévés műsortól, ami szombatonként megy főműsoridőben, aminek egyáltalán nem titkolt célja a nettó szórakoztatás, attól ne várjuk már azt, hogy majd itt kineveli nekünk az új... nem is tudom, kit. Mert egy Zámbó Jimmy jó példa lenne, esetleg egy Beyoncé vagy bárki? Ízlések és pofonok, de mindegyikük előadóművészi mivoltában titulálható királynak és királynőnek, nem sima énekesi teljesítménye miatt. A dal című műsort nevezhetjük szakmaibbnak az X-Faktornál, de ott is a show a lényeg. Talán a Fölszállott a páva, ami nem veri ki a vájt fülű nézőknél a biztosítékot ezen a téren. Érdekes, azt nem nézik annyian, mint a Sztárban Sztárt, az X-Faktort vagy éppen A dalt. Milyen érdekes, ugye?
Visszatérve az X-hez: ennek a műsornak, mint minden más kontentnek is az a célja, hogy valamilyen érzelmet kiváltson a nézőből, hogy be tudjon vonódni, hogy érzelmileg kompromittálva legyen a látottak által. Az örömszerzés és a triggerelés abszolút lételem. Mint az látszik, adásonként 1 millió embert be lehet ezekkel találni, akár szakmai, akár nem, ha tetszik, ha nem.
