Az idei téli olimpia számos botrányt hozott magával, köztük szervezői mulasztásokkal és pár dopping esettel. Ezek közül is talán a 15 éves műkorcsolyázólány, Kamila Valijeva esete keltette a legnagyobb visszhangot, amely óta többen is a minimum korhatár növelését követelik a sportágban.
A téli olimpia egyik legnagyobb botránya Kamila Valijeva nevéhez fűződik, leginkább a kora miatt, pedig nem ő volt a sporttörténelem első tinédzsere, aki doppingbotrányba keveredett.
1972-ben például egy 16 éves egyesült államokbeli úszónak, Rick DeMont-nak vették el az olimpiai aranyát miután efedrint találtak a szervezetében. 2010-ben egy szingapúri ifjúsági olimpián két 17 éves birkózó fiút, köztük az ezüstérmet szerző, Nurbek Hakkulovot kellett kizárni tiltott szerek használata miatt, de volt már olyanra is példa, hogy egy 12 éves gokart versenyzőt kellett két évre eltiltani.
De miért pont a fiatalok?
Érthetően minden fiatalban ott ég a siker iránti vágy, valamint a bizonyítási kényszer önmaguk felé, hogy nem hiába áldozzák fel a fiatal korukat a sport javára. Ezekhez a felfokozódott érzelmekhez még hozzájön a tapasztalatlanság, amely következtében nincsenek teljesen tisztában a tetteik következményeivel.
Emellett persze vannak olyan sportok, idetartozik a műkorcsolya is, ahol a versenyzők már tinédzser korukban elérik a teljesítőképességük csúcsát. Ebből adódóan a versenyzők jelentős része 20 év alatti és ezért találkozhatunk annyi dopping vétségbe keveredett fiatallal ezekben a sportágakban.
Az idei olimpián nyolcadik helyen záró, Alysa Liu egy interjú során tért ki rá, hogy már milyen fiatalon, mekkora szerepet játszik az kor és az azzal járó változások.
Sokkal könnyebben ment, amikor fiatalabb voltam és jelentősen alacsonyabb… a serdülés hátrányt jelent
– mondta a 16 éves műkorcsolyázó a kűr alatti gyakorlatokról.
Liu arra is kitért, hogy mit szólna egy esetleges korhatár növeléshez az olimpián; „Úgy lennék vele, hogy »jólvan, akkor még kell egy kicsit várnom«, de teljesen rendben lenne”.
Ezzel el is érkeztünk a nagy kérdéshez.
Várható-e kórhatár emelés a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) részéről? A válasz:
nem.
Ugyanis nem a NOB határozza meg az versenyzők korhatárát, hanem azt minden sportág szövetsége egymástól függetlenül szabhatja meg. Így fordulhat elő, hogy a maraton korhatára 20 év, a vívásé 13 év, de vannak sportágak, ahol nincs meghatározott minimum kor.
A műkorcsolya jelenlegi korhatára 15 év.
Ennek az esetleges 17-re növelése már a 2018-as phjongcshangi olimpia után is szóba jött, azonban akkor még csak napirendre sem került a Nemzetközi Műkorcsolya Szövetség ülésén miután 39 ország egyből leszavazta.
Most 4 évvel később újból visszatért a kérdés, amelyről majd a szövetség június 6-től 10-ig tartó ülésén döntenek majd.
Természetesen egy korhatár emelés nem jelentené azt, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnik a kiskorúak túledzetése vagy épp doppingolása,
azonban arra mindenképpen lehetőséget adna, hogy egy fokkal érettebben tudjanak gondolkodni és döntéseket hozni, mire eljutnának életük első olimpiájáig.
Borítókép: Nikolay Muratkin/Anadolu Agency via Getty Images
