„Kína, ujgurok, Kamila Valijeva és Putyin: a téli sportok show-ja helyett botrányok sorozatát láttuk,”

– írja a Telegraph. Az elmúlt bő két hétre visszatekintve azt hiszem a legtöbben egy állásponton lehetünk a brit napilappal.Még a versenyekig sem kellett várni az első botrányokra

Itthon nagy felháborodást váltott ki a négy éve Pjongcsangban aranyérmet szerző gyorskorcsolyaváltó egyik tagjának, Burján Csabának az olimpiai keretből való kimaradása. A 27 éves gyorskorcsolyázó 2019 decemberében egy Japánból Kínába tett utazás során a repülőtéren való hosszas várakozásra reagált Instagram profilján egy képpel „F*cking China”, azaz „Kib*szott Kína” szöveggel ellátva.

A már magában is kényes esetet tovább rontotta, hogy a magyar válogatott edzője, nevezetesen Csang Csing Lina kínai származású. Linatól végül nyilvánosan elnézést kért a Magyar Gyorskorcsolya Szövetség, Burján pedig 2020 februárjában egy éves eltiltást kapott a szövetségtől. A kínai edző szívében mindezek ellenére tüskét hagyhatott a bő két évvel ezelőtti eset és végül nem számolt Burjánnal az olimpiai játékokra.

Míg Magyarországon Burján ügye, addig Pekingben a férfi lesiklás versenybírái okoztak kisebbfajta felháborodást.

Az olimpia második napján rendezték a férfi lesiklóverseny harmadik edzését, amelyet a megerősödő szél miatt biztonsági okokra hivatkozva hamar eltöröltek. A versenyzők nemtetszését az váltotta ki, hogy még

az edzés lefújása előtt hárman, köztük az aranyérem legnagyobb várományosa, Aleksander Aamodt Kilde végigmehettek a pályán, ezzel jelentős pályaismeretet gyűjtve.

Az eset hatására a Szocsiban aranyérmet szerző, Kjetil Jansrud egyenesen lediktátorozta Markus Waldner versenyigazgatót.

Totális káosz volt az információáramlásban. Olyan érzése van az embernek, mintha Markus egy kis diktátor lenne, aki a fontos tudnivalókat megtartja magának. Így pedig nehéz topon teljesíteni, ha azt sem tudod, mi történik. Közben mindenki érzi, én is, hogy teljesen mások azoknak a tapasztalatai, akik harmadjára is végigmehettek a pályán,

– nyilatkozta Jansrud az Eurosportnak.

A versenyt végül a svájci Beat Feuz nyerte, míg a harmadik edzésen extra sikláshoz jutó versenyzők közül Matthias Mayer érte el a legjobb eredményt, harmadik helyet szerezve.

Az olimpia legemlékezetesebb botránya

Azt hiszem nem meglepő, hogy ezalatt a 15 éves orosz műkorcsolyázó lány, Kamila Valijeva esetére gondolok.

Valijevaról láss csodát, pont az olimpia alatt látott napvilágot egy hír, miszerint annak ellenére, hogy decemberben az egyik mintájában tiltólistás anyagot, trimetazidint találtak, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) mégis engedélyezte az indulását.

Mint arra számítani lehetett, az egész sportvilágban hatalmas port kavart az ügy. A korcsolyázó és stábja azzal védekezett, hogy Valijeva fáradtság ellen véletlenül nagypapája szívgyógyszerét vette be és azáltal juthatott a szervezetébe az anyag. Azt, hogy ennek mennyi az igazság tartalma mindenki döntse el maga, viszont az, amit ez az orosz lány a jégen mutatott, nem is mutatott, alkotott - mivel ez már művészet -  a legkevésbé sem vitatható.

A korszakos tehetségnek tartott Valijeva embertelen keddi programját követően az élről várhatta a csütörtöki mindent eldöntő kűrjét. Értelemszerűen már csak az, hogy valaki 15 évesen egy olimpiai győzelem kapujában áll hatalmas nyomás, erre pedig rátett még egy lapáttal a körülötte kialakult felhajtás, amit nem is bírt tovább az orosz lány.

Valijeva már az első ugrásait sem tudta tökéletesen kivitelezni, majd ezt követően a kűrjének hátralevő részében nézők milliói előtt hullott egyre jobban szét, álmaival együtt.

A végül negyedikként végző Valijeva története egy jó ideig biztosan megmarad azok fejében, akik nyomon követték a versenyt és az őt érintő doppingbotrány egy újabb nyomós érv a már eddig is szóbanforgó korhatár bevezetése mellett.

A gyorskorcsolya sem zajlott épp zökkenőmentesen

Ebben a számban sem kellett sokat várni az első megbotránkoztató esetre. A pálya jegéért felelős holland szakember, Sander van Ginkel elmondta a holland szövetség honlapjának, hogy igyekszik a hollandoknak legkedvezőbb keménységű jeget elérni.

Ez persze gyorsan hatalmas port kavart a versenyzők között is.

„Ez egy botrány. Valami olyasmi, aminek nem szabadna megtörténnie,”

– fejtette ki véleményét az 5000 méteres számot megnyerő Nils van der Poel.

Magyar szempontból a legnagyobb botrányt a rövidpályás gyorskorcsolya 1000 méteres döntője hozta.

A döntő hajrájához érve Liu Shaolin Sándor és a kínai Zsen Ce-vej volt hatalmas harcban az aranyért. A magyar versenyző ért előszőr a célegyenesbe, míg kínai vetélytársa a belső íven próbált előzni.

Liu Shaolin ezt észre is vette és tett egy apró mozdulatot a belső ív felé, amire reagálva Zsen Ce-vej egész egyszerűen két kézzel visszahúzta őt.

Ugyan esés közben Liu Shaolin ért át előszőr a célvonalon, a sportbírók végül sárgalappal a mezőny végére sorolták, miután egy korábbi vitatható esetben is őt látták szabálytalannak. Testvére kizárása következtében Liu Shaoang jött fel a dobogó harmadik fokára, ezzel megszerezve Magyarország első dobogós helyezését a sportágban.

A magyar csapat később megóvta a döntőt, amit azonban elutasítottak.

Dél-Korea is a sportbírók elfogultságára panaszkodott, miután szintén az 1000 méteres számban két versenyzőjüket is kétes helyzetben kizárták. Egyes demonstrálok még egy kínai zászlót is széttéptek Kína szöuli nagykövetségének közelében.

A rejtélyes szabálytalanság, amit a sportbírókon kívül senki sem látott

„Mi? Mi? Mi? Nem! Nem! Nem! Teljesen szabályos volt. Egyszerű síelés volt,” – lehetett hallani Daniela Meier kiakadását az Eurosporton a bírói döntés követően.

Az ügynek a csavart viszont az adja, hogy nem Daniela volt, akit megbüntettek. Sőt a német pont hogy a döntés következtében léphetett fel a dobogó harmadik helyére, de még így sem értett azzal egyet.

A hátrasorolt Fanny Smith érthetően már pár fokkal idegesebben vette tudomásul a döntést;

Ki a f*szom a bíró? Ez egy vicc, ugye? Most komolyan?!

Történt ugyanis, hogy a szabadstílusú sí döntőjében a második helyen álló Mariella Thompson, a harmadik Fanny Smith és a negyedik Daniela Meier fej-fej mellett értek a cél előtti ugratókhoz. Az egyiknél Fanny Smith egyenesen Mariella Thompson léceire esett volna, azonban ennek és vélhetően mindkettőjük bukásának elkerülése érdekében szétterpesztett lábakkal, Thompson lécei mellett érkezett a talajra.

A terpesznek köszönhetően viszont a mögötte érkező német esett Fanny egyik lécére, de senki sem bukott, így végül az ugrató előtti sorrendben értek a versenyzők a célba. Mint kiderült a sportbírók Fanny, a szabadstílusú síben egyébként teljesen megszokott terpesztő mozdulatát látták szabálytalannak, amiért hátrasorolták a negyedik helyre.

De hogy valami jót is írjunk,

az idei téli olimpia legalább gazdaságilag tiszteletreméltó számokat produkált a maga 3,9 milliárd dolláros megrendezési díjával, amivel az elmúlt évtizedek legolcsóbb olimpiájává vált. Vagy mégsem?

A Smith College közgazdász professzorának, Andrew Zimbalistnak is feltűnt a döbbenetesen olcsóra spekulált összeg. Zimbalist kutatása hamar leleplezte a valós helyzetet és mint kiderült, ebbe a 3,9 milliárdos összegbe olyan alapvető költségek nem voltak beleszámolva, mint a Peking melletti helyszínek egy jelentős része.

A Business Insider már egy vadonatúj vasútvonalról számolt be, ami az olimpia helyszíneit köti össze egymással és Kínának megközelítőleg 9,2 milliárd dollárjába kerülhetett, tehát az állítólagos rendezési költség majdnem háromszorosába.

Emellé jött még a műhó is, amihez nagyjából 500 millió gallonnyi vízre volt szükség. Ennek egy részét a mezőgazdaságtól kellett elvenni, a környéken gazdálkodó lakosokat pedig egész egyszerűen kitelepítették, akár erőszakkal, ezzel kellő helyet teremtve a napenergiának

– derítette ki az Agence France-Presse (AFP).

Egy szó, mint száz, attól függetlenül, hogy kinek miről maradnak emlékezetes a 2022-es pekingi olimpiai játékok, az egyszer biztos, hogy Thomas Bach nem hazudott, amikor a záróünnepségen „igazán kivételes”-nek nevezte az idei olimpiát.