Az igaz történet alapján készült 2015-ös film több érdekes megközelítést ad arról, milyen mélyen beitta magát az amerikai foci az Egyesült Államok kultúrájába és mindennapjaiba és rávilágít sok tanulságra, amelyek miatt azok is egy erőteljes filmélménnyel lehetnek gazdagabbak, akik eddig egy percet sem láttak ebből az itthon is egyre népszerűbb sportágból.

Nem amerikai foci-, hanem Amerika-kritika

Bármennyire is az amerikai futball veszélyes hatásai és negatív következményei kerülnek a film célkeresztjébe, nem a sportágat kritizálja, sokkal inkább annak közegét, és rajta keresztül „némiképp” az országot, amelyben megszületett. Bemutatja, hogy a sportág demokratikusnak látszó testületei sokszor éppen elfedik az igazságot, mintsem azon buzgólkodnának, hogy feltárják azt.

Mi több, az ilyen testületek készek akár teljesen ellehetetleníteni egy embert, aki szembe mer szállni az érdekeikkel. Ilyen személy a film főszereplője, a törvényszéki neuropatológus Dr. Bennet Omalu (Will Smith), aki először fedezte fel az amerikai foci által okozott agysérülések, a CTE (krónikus traumatikus enkefalopátia) nyomait azokon a játékoson, akik éppen emiatt vesztették életüket. Itt jön képbe a Will Smith által zseniálisan alakított Omaru nigériai származása, akit részben éppen ezzel támad az olvasztótégelynek nevezett Egyesült Államok. És nyugodtan lehet itt apellálni az egész országra, hiszen ahogy filmben is utalnak rá, az USA-ban az „Isten után a foci következik”, utóbbi mögött pedig számos szervezet és nagyvállalat áll, aminek következtében az NFL teljesen behálózta a különböző érdekszférákat. Következtetésképp, aki támadni meri a focit, az tulajdonképpen az USA-t támadja, mégha Omalu csak a tényeket tárta fel vizsgálatai során. Hogy „ellenségei” mennyire kisarkítva láttatják szándékait, az élesen kontextusba helyezi főhősünk azon célját, amiért ideutazott: nagybetűs amerikaivá válni.

A számok nem hazudnak

Sokszor hangoztatják, hogy a sport az élet egyik legalkalmasabb területe a teljesítmény számszerű mérésére. Nos, ebben a filmben is fontos szerepet kapnak az adatokból kiolvasható számok, de ezúttal nem az egyéni vagy csapatteljesítményről, sokkal inkább a játékról és az azt átjáró bizniszről tanúskodnak, valamint hogy mindezek milyen következménnyel járhatnak, ha valaki amerikai focizásra adja a fejét. Képet kapunk az ütközések során fellépő erőhatások gigantikus mértékéről, hogy mennyi ütközést szenvedhet el egy center közel két évtizedes profi pályafutás során, hogy

mennyi pénzt áldoz egy város egy amerikai futballstadionra más intézmények kárára, és hogy ugyanezen város csapatának hány játékosának halálát nézte végig a csapatorvosuk, aki belátta, milyen árat fizetett a hallgatása.

A film készítésének éve is sokatmondó, ugyanis 2015-ben 19 diák halálát okozta az amerikai foci, amely jól mutatja, hogy a 2000-es években játszódó alkotás üzenete nagyon is aktuális az első bizonyított esetek után is.

Játékosok: Hősökből számkivetettek

Nemcsak azt érdemes nyomon követni, hogy Omaluhoz miképpen viszonyul az NFL és a közvélemény, hanem azokhoz a már visszavonult játékosokhoz, akik a pályán még óriási tiszteletnek örvendtek, sőt, példaképpé váltak. Aztán haláluk körülményei, az öngyilkosságuk és az odáig vezető lejtmenet hirtelen megváltoztatta ezt a képet, és hirtelen őrült, meg nem értett emberekként tekintettek rájuk, akik mintha ok nélkül váltak volna agresszív és elveszett személyekké.

Mike Webster, Terry Long vagy éppen Andre Waters nem kapott kellő (vagy leginkább semmilyen) segítséget a talpra álláshoz, pedig a Liga már jó ideje tudott a pályán történő ütközések agyra gyakorolt hatásairól. Alapvetően egyfajta társadalomkritikát is bele lehet látni a történtekbe, hogy miképpen bánunk a mentális betegségekkel küzdőkkel: látjuk, amit tesznek és ahogy viselkednek, de a miértjét nem firtatjuk, inkább ítélkezünk és beskatulyázunk.

A Hit Ereje

A sok negatív szemléltetőeszköz mellett azért vannak pozitív üzenetei is a filmnek. Hogy újra az „Isten után a foci következik” idézetet hozzuk fel, a filmben nagyon fontos szerepet kap a hit, elsősorban a főszereplő rendíthetetlen hite. Omalu minden boncolás előtt egyfajta imaként próbál kapcsolatba lépni a már halott „pácienseivel” ,felesége pedig a rendszeres asztali áldások mellett többször is rámutat arra, hogy nem véletlenül kapta éppen ő Mike Webster esetét, és hogy talán részben ezért is vezetett az útja az Egyesült Államokba. És talán ez adja a film pozitív kicsengését, hogy bármennyire is sok akadályba és ellenségbe ütközik az ember, szinte mindig lesznek mellette olyanok, akikre a legnagyobb sötétség idején is számíthat. Akár olyan is, akiről nem is gondoltuk volna, hogy mellénk áll, gondolva például ebben a történetben a Pittsburgh Steelers csapatorvosára, az Alec Baldwin által alakított Dr. Julian Bailes-re.