Tovább folytatódik a „baby boom” a Budapesti Állatkertben: hétfőn egy aranyos kistapír látott napvilágot. A tapírokon kívül több más állatnál is volt gyermekáldás a közelmúltban.
Egy aranyos kistapír a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb jövevénye. A csíkos apróság június 28-án, hétfőn délután született, és bár máskor az első napokban az újszülötteket még nem láthatja a nagyközönség, az anyaállatot és a kicsit már aznap kiengedték a „szülőszobából” a kifutóra, így egy kis szerencsével már a látogatók is megcsodálhatják őket. Sőt mi több, a tapíroknak otthont adó Dél-Amerika kifutó látképét webkamera is közvetíti az állatkert honlapján.
A Budapesti Állatkert tapírcsaládja a most született kicsivel együtt összesen négy állatból áll. Suki, a 22 éves anyuka 2009 óta él Budapesten, Géza, a 25 éves apuka 2001-ben érkezett, előző utódjuk, a Hada nevű tapírkislány pedig tavaly február 20-án született. Mivel a tapíroknál a vemhességi idő 13 hónap, a két testvér születése között eltelt 16 hónapnyi idő azt jelenti, hogy Suki szinte a biológiailag lehetséges legrövidebb időn belül adott életet az újabb kistapírnak.
Bár a dél-amerikai, más néven síkföldi tapíroknál (Tapirus terrestris)
a felnőttek szinte teljesen egyszínűek, a kicsik csíkosan születnek,
és életük első néhány hónapjában csíkosak is maradnak. A csíkok azonban idővel elhalványulnak, bár némelyikük – általában a lábon – foltokban az állatok felnőttkorára is megmarad. A kicsi most még kizárólag anyatejen él, a szilárd táplálékkal várhatóan egy hónapos kora után kezd majd ismerkedni, de még utána is hónapokig a tej marad a fő tápláléka, és 6–8 hónapos korára szokik át teljesen a felnőtteknek való menüre. A jövevény nemét egyelőre még nem sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani, ezért nevet is csak később fog kapni.
A tapírok állatkerti szaporítása természetvédelmi szempontból is fontos, hiszen ez a faj természetes élőhelyén ritkulóban van, természetvédelmi helyzetét a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sebezhetőnek minősítette. Az idén 155 éves Fővárosi Állat- és Növénykertben már több mint 120 éve tartanak tapírokat; az első budapesti – és egyben magyarországi – kistapír pedig 1987-ben jött a világra.
Közülük természetesen Samu, a kiselefánt bír a legnagyobb rajongótáborral, de nagy népszerűségnek örvendenek az ázsiai vadkutyakölykök, az éjimajomkölyök, a prérikutyakölykök, az ifjú Bennett-kenguruk, a feketehattyú-fiókák és a kis üregi bagoly is. Fiókát nevelnek a veszélyeztetett tarvarjak is: náluk a tavaly kikelt fiatalok közül több állat is visszatelepítési programban vett részt, és ez a terv az idei fiókák egy részével is.
(via Fővárosi Állat- és Növénykert Marketing és Kommunikációs Osztálya)
