Sándor Iván: Palackposta
Üzenet az utókornak

„Kétféle jó irodalom van – osztja Sándor Iván a nagy bécsi író, Hermann Broch gondolatát. – Az egyik szolgálja a korszak ízlését-divatjait, s ezzel része lesz a korszak struktúrájának. A másik megmutatja: mi maga a korszak.” Legújabb esszéiben Sándor Ivánt is ez foglalkoztatja: a mélyszerkezetek, a szellemi áramlatok, a szakadékok és a kelet-európai sakktábláinkon ránk leselkedő etikai-intellektuális kelepcék. Épp ezért fordul a modern európai irodalom fontos szerzőihez: Samuel Becketthez, W. G. Sebaldhoz, Thomas Bernhardhoz, Örkény Istvánhoz és Mészöly Miklóshoz, hogy az ő modelljeiket és mintáikat, no meg saját élet- és gondolkodástörténeti tapasztalatait összegezve indítson útnak egy palackpostát, amely – a könyvben szintén felbukkanó pályatárs, Földényi F. László szép szavaival – „üzenet a feledés egyre nagyobb tengerében”.

Könyvbemutató: 2024. szeptember 18. 17:00, Írók Boltja
A szerzővel valamint Bazsányi Sándorral és Deczki Saroltával Szegő János beszélget.

György Péter: Lépcsőházi katarzis
Anyám helyett

„Az alábbiakban anyám sorsáról és az élete vége felé történtekről írok […]. A szocializmus lehetővé, sőt már-már kötelezővé tette a holokauszt nyilvánosság előtti csendes emlékezetét, másképp: elhallgatását. Édesanyám otthon – és betegsége alatt különösen – beszélhetett volna róla, de inkább nem tette. Az alábbiakban a halálához vezető időszakról és eseményekről lesz szó – de minden oldalon ott lapul a holokauszt néma emlékezete.”
Új kötetében György Péter központi témája a gyász. A túlélő bricolage-szerűen, az európai kultúra ösvényein haladva tárja fel viszonyát a veszteséghez; számára az anya elvesztése és a holokauszt emlékezete összeér a gyászban. „Ez a könyv a gyászról, a gyász kényszeréről, lehetetlenségéről és igazságáról szól. Arról, ami személyes, és arról, amire az ismeretlen emberek sorsa láttán érzett, az emlékezet leckéit átható tehetetlenség vezet, valamint a kettő elválaszthatatlanságáról; arról, hogy mint tűnt elő, akaratlanul, anyám halálakor az ő végjátékában is a történelem.”
A Magvető ezzel a könyvvel köszönti a 70 éves szerzőt.

Könyvbemutató: 2024. szeptember 10. 17:00, Magvető Café
A szerzővel Szegő János beszélget. Közreműködik: Máté Gábor

Fekete Vince: Gyönyörű apokalipszis
Versek a véletlen univerzumáról

Pár évtizede derítették ki a tudósok, hogy – állítólag – az univerzum anyagának kilencven százalékát nem atomok alkotják. De hogy mik alkotják, arról fogalmunk sincs. Vagyis a világmindenség kilencven százalékáról csak sejtéseink lehetnek, ugyanúgy, mint a túlvilágról. Verset pedig csak olyanról lenne »érdemes írni, amiről nem lehet beszélni.« (Tőzsér Árpád) A metafizikának erről a kilencven százalékáról”, vallja a szerző, Fekete Vince.
A Gyönyörű apokalipszis a prímszámokra épített négy ciklusával, a ciklusok közötti feleselő, koncentrikus szerkezetével, a kötet két hangsúlyos pontján pillérszerűen elhelyezett halálversével erről a saját, „véletlen univerzumról”, senkiföldjéről próbál tudósítani. Fekete Vince ezúttal is nagy műgonddal és kreatív játékossággal néz szét ezen a költészetileg is izgalmas területen, ahol egyszerre beszélhetünk – Mészöly Miklós metaforáival – „a tágasság iskolájáról” és a „pontos történetekről útközben”. A kötetre a filozófiai hangoltság, ontológiai érdeklődés mellett jellemző egyfajta ironikus ellenbeszéd is, amely egyszerre ölt testet szociografikus tablóversekben, természetleírásokban és akár személyes, vallomásszerű darabokban is.

Könyvbemutató: 2024. szeptember 24. 17:00, Magvető Café
Fekete Vincével Szegő János beszélget

Megjelenés: 2024. szeptember 18.

Rakovszky Zsuzsa: Vattacukor
Velünk élő történetek

A Vattacukor tizenegy elbeszélését – játszódjanak azok a mai Budapesten, a 80-as vagy az 50-es évek vidéki Magyarországán vagy a cári Oroszország távoli vidékein, íródjanak egyes szám első vagy harmadik személyben, legyenek hosszabbak vagy rövidebbek – egy fontos tartalmi elem és egy szintén lényeges formai megoldás köti össze: a novellák zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik, a szülő–gyermek kapcsolat nehézségeivel, kivált amikor már a gyermek is felnőtt, illetve a családon belüli egyedüllét eseteivel, az elmagányosodás stációival. Azzal az állapottal, amikor az emlékek és az álmok maradnak elérhető közelségben, vagy épp azok lesznek a kapaszkodók. Ugyanakkor Rakovszky Zsuzsa epikájában nemcsak az az izgalmas, mi történik, hanem az is, hogy arról hogyan szerzünk tudomást. A Vattacukorban az olvasó legtöbbször közvetítőkön keresztül értesül a történtekről: a jó szándékú takarítónő a férjének meséli el egy idős hölgy felzaklató kálváriáját, egy baráti társaság tagjai egymással osztják meg barátnőjük halálának körülményeit, a nyugdíjas szovjet belügyi tiszt a bolgár tengerparton avatja be az ott nyaraló magyar fiatalembert rettenetes gyerekkorába. Mindegyik esetben közvetett közvetlenségben leszünk részesei a történeteknek: ettől a látszólagos távolságtól pedig még inkább érezhetjük azt, hogy mindez akár velünk is megtörténhetett volna.

Kötetbemutató a könyvfesztiválon: 2024. szeptember 29. 11:00, Millenáris, D épület, Kner Imre terem
Rakovszky Zsuzsával Szegő János beszélget. Közreműködik: Takács Kati

Megjelenés: 2024. szeptember 19.

Spiró György: Az imposztor. Ganz. Bábel dombja
„Mindig van valamilyen zászló. De mindig van színház is.”

Spiró György egyik legismertebb drámáját, Az imposztort eredetileg Az Ikszek című regényéből írta, a főszereplő Bogusławski figurája Major Tamás alakításában elevenedett meg a Katona József Színház színpadán 1983-ban. A színház és a hatalom összefüggéseiről szóló mű több mint negyven évvel később új befejezést kapott: így kortárs drámairodalmunk klasszikusa ebben a formában most olvasható először.
A Ganz eredetileg operalibrettónak készült Fekete Gyula felkérésére, végül dráma lett 2021-ben. Az 1849 és 1867 között játszódó tragikus történet főhőse a svájci születésű vasöntő és feltaláló, Ganz Ábrahám. A szerző már a hetvenes években is szeretett volna művet írni a reformkor, a szabadságharc és a megtorlás korszakáról.
Kötetünket a Bábel dombja című, napjainkban, egy zsákutcás telepszélen játszódó, rövid groteszk színdarab – alcíme szerint komédia – zárja; ha sok mást nem is, ezt a sötét humorú Spiró-művet a Covid-járványnak köszönhetjük.

Kötetbemutató a könyvfesztiválon: 2024. szeptember 28. 16:00, Nemzeti Táncszínház, kis színházterem
Spiró Györggyel Szegő János beszélget

Megjelenés: 2024. szeptember 19.

Nádasdy Ádám: Szmoking és bermuda. Nyelvészeti írások
A nyelvhasználat modern kézikönyve

Nádasdy Ádám számtalan tevékenysége mellett és közben elsősorban tanár: világosan érvelő pedagógus, akinek a magyarázataival a nyelvészet izgalmas és átlátható területté válik.

Szmoking és bermuda című gyűjteményes kötete hasznos kézikönyvként igazít el a nyelvhasználat kérdéseiben. A kötetben (a jelenlegi nyelvi változásokat figyelembe véve) helyet kapnak az Ízlések és szabályok (2003) és a Prédikál és szónokol (2008) írásai, de újabb szövegek is olvashatók.

Kötetbemutató a könyvfesztiválon: 2024. szeptember 28. 11:00, Nemzeti Táncszínház, kis színházterem
Nádasdy Ádámmal Kenesei István beszélget

Megjelenés: 2024. szeptember 23.

Szabó T. Anna: Vigasz
Új versek a szó erejéről

A Vigasz gyászkönyv: erősen személyes, az olvasót megszólító kötet. Hangsúlyos benne a fájdalom és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés az anya elvesztése után.

Ahogy az ő emlékére írt vers címe is mondja: Nincs. Van. A két fogalom radikális különbsége és összefüggése teremti meg azt az erőteret, amelyben a kötet versei megszületnek. Szabó T. Anna ezúttal is az élet teljességében látja és láttatja a halált, és legyenek bármilyen konkrétak és személyesek a motívumok, a létezés általános érvényű kérdéseiről beszél. A költőre jellemző rövidebb, rímes szövegek mellett a rímtelen, gondolatritmusra íródó jambikus hosszúversek ellensúlyként és megerősítésként is szolgálnak. Egy-egy témát így több szólamban és más fénytörésben is olvashatunk. Ahogy a gyászmunka folyamatának, úgy érdemes az egymással is izgalmas viszonyt létesítő ciklusokba rendezett verseknek egyenként is időt, teret és csendet adni, és lépésenként haladni a könyv ösvényein.

Megjelenés: 2024. szeptember 30.

Michel Houellebecq: H. P. Lovecraft: Szemben a világgal, szemben az élettel
Stephen King előszavával
Fordította: Tótfalusi Ágnes és Galamb Zoltán

Michel Houellebecq esszéje, vagy ahogy ő nevezi, „az első regénye” eredeti portrét nyújt a gótikus horror amerikai mesteréről, Howard Phillips Lovecraftról (1890–1937). A Szemben a világgal, szemben az élettel nemcsak különös műveibe, de nem kevésbé különös életébe is bepillantást enged. Lovecraft, akit ma a weird fiction, a fantasy és a sci-fi előfutárának tekintenek, a maga korában szinte teljesen ismeretlen volt, és szegénységben élt. Houellebecqet kamaszkorától kezdve lenyűgözte az amerikai író által megalkotott nyelv és mitológia, valamint modernitás- és életellenessége. Könyvében bemutatja Lovecraft rövid életű házasságát, New York-i hónapjait, és azt is, hogyan táplálta rasszizmusa a nagy Chtulhu alakját és a „nagy szövegek”-ként kanonizálódott történeteket.
Az eredetileg 1991-ben megjelent művet 2005-ben Stephen King előszavával adták ki újra.

Alan Bennett: A királynő olvas
Mese II. Erzsébetről
Fordította: Rakovszky Zsuzsa

A könyvek fütyülnek rá, hogy ki olvassa őket, vagy hogy olvassák-e őket egyáltalán. Számukra minden olvasó egyenlő, őt, a királynőt is beleértve. Az irodalom, gondolta, egyfajta nemzetközösség, a könyvek: köztársaság. „Az egészről a kutyák tehettek.” Amikor az angol királynő corgijai megtámadnak egy mozgó könyvtárat, őfelsége kötelességének érzi, hogy kikölcsönözzön egy könyvet. Bár az első olvasmány nem nyeri el a tetszését, hamarosan visszajáró vendég lesz Mr. Hutchings furgonjánál, összebarátkozik a konyhán dolgozó Normannal, és felfedezi, hogy az olvasás sokkal izgalmasabb, mint a különböző protokoll-látogatások, előkelő fogadások és a miniszterelnöki meghallgatások. Újdonsült szenvedélye nemcsak a palota, de az egész ország életére hatással lesz, ezért az udvar összefog, hogy leszoktassák őt különös hóbortjáról.
A királynő olvas egy sok humorral elmesélt, elbűvölő történet az olvasás erejéről, amely még a politikát is képes felforgatni.

Elisa Shua Dusapin: A pacsinkógolyók
Nyár Tokióban
Fordította: Kiss Kornélia

A szokcsói tél után ezúttal a tokiói nyárba repíti olvasóit Elisa Shua Dusapin. A Svájcban élő Claire Tokióban tölti a nyarat. A nagyszüleit látogatja meg, akik az ötvenes években menekültek el Koreából a polgárháború elől, játéktermet nyitottak pénznyelő pacsinkó-automatákkal, és nem tértek vissza többé a szülőföldjükre. Claire sosem tanult meg igazán koreaiul, ezért nagyszüleivel csak néhány angol szó, koreai kifejezés és egy sor eltúlzott gesztus segítségével tud kommunikálni. Miközben próbál valahogy kapcsolódni koreai örökségéhez, francialeckéket ad egy japán kislánynak, Miekónak, aki a fejébe veszi, hogy meglátogatja a pacsinkó-termet.
Dusapin regénye identitásról, nyelvről és családi bűntudatról mesél egy vibráló, csupa neon nagyváros inszomniás nyarán.

Megjelenés: 2024. szeptember 16.

Virginie Depantes: Kedves idióta
Egy barátság születése a harag korában
Fordította: Kiss Kornélia

Virginie Despentes, a francia irodalom punk provokátora ezúttal a #MeToo mozgalom, az internetes zaklatás és a francia társadalom viszonyát boncolgatja. Oscar, a sikeres krimiíró a saját bőrén tapasztalja meg, mit jelent a cancel culture. Egykori sajtósa, Zoé a radikális feminista blogján megírja, hogyan zaklatta a férfi hónapokig, miközben együtt dolgoztak. Amikor Oscar megjegyzéseket tesz egy színésznő, Rebecca Latte külsejére az Instagramon, Rebecca felháborodott üzenetben reagál. Az író és a színésznő levelezni kezdenek egymással, és egyre bensőségesebbé váló beszélgetéseikből két magányos, függőséggel küzdő ember alakja rajzolódik ki. Leveleikben olyan fontos témákat érintenek, mint az öregedés, a társadalmi elvárások vagy épp a művészvilág szexizmusa és erőszakossága.
A Kedves idióta a harag, a gyógyulás és az elfogadás könyve, megmutatja, hogyan változtatja meg egy beszélgetés két ember életét, akiknek elsőre látszólag semmi közük egymáshoz.

Megjelenés: 2024. szeptember 17.

Ali Smith: Társdarab
Az ötödik évszak regénye
Fordította: Mesterházi Mónika

Miközben az egész világ karanténban ül egy világjárvány miatt, Sandyt váratlanul felhívja egyetemi ismerőse, Martina, és feltesz neki egy különös kérdést. Egy nap Martina agresszív, maszkellenes, járványtagadó ikrei megjelennek nála, és őt okolják, amiért édesanyjuk a hívás óta furcsán viselkedik. Mindeközben Sandy apja az intenzíven fekszik a szívrohama után, és a korlátozások miatt lánya csak ritkán látogathatja, az egészségügyi rendszer pedig az összeomlás szélére kerül. Ötszáz évvel korábban egy fiatal lány kitanulja a kovácsmesterséget, ám ezt környezete nem nézi jó szemmel, és elüldözik a szakmájából. Sandy és a kovácslány élete egy ponton egybefonódik, és elmosódnak a határok valóság és képzelet, múlt és jelen között.
És hogy mi köze ennek az egésznek a Boothby-zárhoz? Kiderül Ali Smith játékos, virtuóz és provokatív regényéből, amely párhuzamot von jelenünk és a középkorban pusztító pestisjárvány, a fekete halál időszaka között, és megmutatja, mekkora ára van a tehetségnek.

Megjelenés: 2024. szeptember 18.

Meglepetés:
Apám üzent jegyzetfüzet

Lehet olvasónapló. Lehet üzenőfüzet. Lehet firkatömb. Grecsó Krisztián Apám üzent című regényéhez a kiadó  készített egy exkluzív jegyzetfüzetet, amely korlátozott számban megvásárolható a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, majd ezt követően a lira.hu oldalon, és a Líra egyes boltjaiban.

Megjelenés: 2024. szeptember 26.