Az új és az antikvár könyvek is keményen megterhelik a pénztárcánkat, ennek ellenére úgy tűnik, az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az offline olvasnivaló iránt.
Nem akarom az ókori agyagtábláktól és tekercsektől kezdeni, vegyük mondjuk azt, hogy Gutenbergnek és a nyomdának köszönhetően széles tömegekhez a 16. század közepére jutott el a könyv, és ekkor már kialakult maga a könyvpiac is. Igazából sosem volt olcsó mulatság, ezért voltak – és vannak a mai napig – az „olcsó könyvtár” sorozatok, amikbe beletartoznak a zsebkönyvek és az iskolásoknak készült kötelező olvasmányok is. Mivel az elmúlt években – többek közt a megdrágult papír miatt – eléggé felszökött a könyvek ára, azt gondolnánk, hogy az olvasók lelkesedése is megcsappant, de tapasztalataim alapján ez pont fordított arányban áll. A könyv nem csak luxuscikk lett ismét, hanem presztízs és műtárgy is.
Ez is érdekelhet
Ezt a 8 regény olvasd el nyáron, mielőtt befut a filmadaptáció
Ezeket vidd a strandra, ha kíváncsi vagy, milyen filmfeldolgozások érkeznek még az idén.
Lássuk!
Élfestés, díszdoboz és dedikálás
Nem tervezek könyvheti beszámolót, de az idei rendezvény azt a tanulságot hozta: mikor szombaton kint jártunk, rengetegen voltak a Vörösmarty téren, és nem csak úgy nézelődtek, hanem vásároltak is. Pedig elég borsos ára van az új könyveknek, ráadásul
egy tavaly hozott kormányrendelet értelmében a friss megjelenésekre maximum tíz százalék kedvezmény adható az első évben.
Régebben a legtöbb kiadó kb. harminc százalék kedvezménnyel árulta a kiadványait a Könyvhéten, most ez csupán tíz százalék volt az új köteteknél. Ez azonban nem tántorította el az olvasókat, mi több rengeteg fiatal vásárolt könyvet. „Ez kell nekem. Basszus, hétezer forint! Nem baj, akkor is kell!” – mondta egy kamaszlány mellettem. Az ár reális, manapság egy egyszerű, papírborítású könyv – mondjuk egy mainstream regény – ennyibe kerül, de 5500 forint alatt biztos nem ússzuk meg. Ennek ellenére
nem csak a vásárlók, a dedikáltatók is sokan voltak – és főként fiatalok, akik hosszú sorokban álltak, gyakran több könyvvel is kedvenc szerzőjük asztala előtt.
Akik attól féltek, hogy majd az e-book felzabálja a papíralapú irodalmat, nagyot tévedtek, és többek közt pont azért, mert aki ennyiért megvesz egy könyvet, az minden tekintetben értéknek tekinti, a dedikálás pedig csak tovább növeli ezt az értéket.
Arra, hogy a könyv műtárggyá nemesedett, és a beltartalmán túl a polc éke is, a kiadók is rájöttek:
az elmúlt évben kifejezetten megszaporodtak az úgynevezett „élfestett” kiadványok.
Ez úgy néz ki, hogy a lapok éle is festve van, így tulajdonképpen az egész könyv színes kívülről. Korábban ez egyetlen színt jelentett, ám az utóbbi időben már komplex ábrák jelennek meg az éleken. Nem csak az új címek esetében alkalmazzák ezt a technikát a kiadók, hanem több régebbi kiadványt is találunk a piacon, amelyet már élfestéssel adtak ki újra. A könyvek presztízsén a gyűjteményes kiadások is emelnek, hiszen egy regénysorozat sokkal szebb díszdobozban, mint különálló kötetekként a polcon. Az Agave Könyvek korábban próbálkozott a fémfóliás borítóval is, de Octavia Butler Xenogenezis-trilógiáján kívül más tudtommal nem jelent meg itthon ezzel a technikával.
Ez is érdekelhet
10 film, ami tökéletesen vitt vászonra egy könyvet
1455. február 23-án látott napvilágot az első nyomtatott könyv, az ún. Gutenberg-biblia, ennek alkalmából szedtük össze a tíz legjobb filmadaptációt az Empire Magazine segítségével.
Lássuk!
Használtan még drágább
Nem csak az új, de az antikvár könyvek értéke is jócskán felszökött az utóbbi években, főként azoknál a könyveknél, amelyek szinte beszerezhetetlenek. Ennek legfőbb oka nem is mindig az adott kiadvány minőségében keresendő, hanem az alacsony példányszámban: aki nem vette meg a megjelenéskor, annak jól a zsebébe kell nyúlnia, ha le akar csapni egy-egy használt példányra. És ezek nem sorszámozott vagy dedikált kötetek.
Stephen King sokadik virágkorát éli, és bár azt gondolnánk, hogy a ponyvaszerzőnek tartott író könyvei párezer forintért beszerezhetőek használtan, nem minden címmel van ez így. Pontosabban, azok a magyarul megjelent könyvei, amelyeket jó ideje nem adtak ki újra, elég borsos áron kelnek el. A szerző tanulmánykötete, a Danse Macabre, amelyben a horror műfajáról értekezik, egyetlen kiadást élt meg itthon, és ehhez mérten szinte lehetetlen beszerezni. Az eredeti ára 3500 forint volt 2010-ben, most több tízezer forintot is elkérhetnek egy használt példányért – cikkünk írásakor épp sehol sem lehet kapni. De A menekülő ember is megér vagy 15 ezret, igaz, mivel hamarosan jön az új filmváltozat és vele együtt az új kiadás, ennek esni fog az értéke. Csak összehasonlításként: a legtöbb King-könyv ugyanakkor 500 és 3000 forint közti áron beszerezhető használtan.
A gyűjtőszenvedély nagy pénzrabló, ezt minden játékkönyv-rajongó tudja. A Kaland-Játék-Kockázat könyvsorozat, az úgynevezett „lapozgatós könyvek” a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején jelentek meg Magyarországon, több kiadónál, változó színvonalon: van, amelyik csak minimális fordítási/szerkesztési hibát tartalmaz, van, amelyik konkrétan játszhatatlan egy-egy félrefordítás vagy szerkesztői figyelmetlenség miatt. Ennek ellenére ezeket a könyveket, mivel az elmúlt években ismét népszerűek lettek,
tízezer forint alatt nem lehetett beszerezni használtan, de van olyan, amelyért még mindig harmincezret, sőt, akár nyolcvanezret is kérnek.
A Chameleon Comix kiadó az utóbbi időben nem csak új és korábban magyarul meg nem jelent címeket hoz ki, hanem azokat is megjelenteti javítva, amelyeket már kiadtak. Így a régi kötetek árai némiképp mérséklődtek, de a gyűjtőknek, akik szeretnék a polcukon tudni a korábbi megjelenéseket, még most is kb. annyit kell fizetniük egy antikvár példányért, mint egy újért. Arról nem beszélve, ha az új kiadást sem lehet már kapni, annak szintén rögvest legalább duplájára szökik az ára.
De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a PORT elsősorban filmes oldal, így természetesen olykor nekünk, újságíróknak is szükségünk van egy-egy cikkhez korábbi könyvekre. Ám ha nincs épp ott valamelyik kolléga polcán vagy a könyvtárban, itt is akadnak meghökkentő árak. A vámpírfilm alakváltozatai című átfogó tanulmánykötet 2009-ben jelent meg, akkor 2 500 forintba került, most tíz- és harmincezer forint közt mozog az ára. A film története című nagyalakú, illusztrált kiadvány 2007-ben jelent meg, és már akkor sem volt olcsó, 13 ezer forintot kértek érte, most viszont ha egy hibátlan, olvasatlan példányt szeretnél, harmincezer alatt ne is reménykedj, hogy megkapod. Ami viszont kifejezetten meglepő, David Suchet könyve – ugye ő az, aki szinte az összes Poirot-történetet filmre vitte –: a színész visszaemlékezéseit tartalmazó Poirot és én című kötet 2014-ben jelent meg, akkor 4 200 forintot kellett kipengetni érte, most állapottól függően harminc és hatvanezer forint között mozog az ára.
Szóval a papíralapú könyv köszöni szépen, él és virul, és úgy tűnik, kifejezetten jó befektetés.
