Vonnegut-képregény, illusztrált Állatfarm - szemet gyönyörködtető újdonságok

A héten a világirodalom két klasszikusa is különleges formában látott napvilágot a Helikon kiadó gondozásában. Az ötös számú vágóhíd, Kurt Vonnegut kultikus műve ezúttal különleges képregényként éledt újra. George Orwell Állatfarmja pedig Ralph Steadman egyedülálló rajzaival kerül az olvasók elé.

Ryan North, Albert Monteys, Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

„Az ötös számú vágóhíd részletgazdag világának visszaadása csaknem lehetetlen vállalkozásnak tűnik. North és Monteys mégis sikerrel jártak: könnyed és játékos feldolgozásuk maradéktalanul megőrzi Vonnegut regényének szomorkás szépségét.” Al Ewing (Loki: Asgard ügynöke)

„Ryan és Albert vitathatatlan mesterei választott médiumuknak, és hibátlanul adaptálták Vonnegut remekművét, maximálisan kihasználva a képregény formanyelvében rejlő lehetőségeket. Az ötös számú vágóhíd olyan színvonalat képvisel, amelynek elérésére kollégáik többsége (engem is beleértve) aligha képes. Úgyhogy most kicsit haragszom rájuk.” Chip Zdarsky (Pókember: Életút)

„Az utóbbi idők legjobb és leghatásosabb képregényes feldolgozása.” Library Journal

Forrás: Helikon


Az ötös számú vágóhíd Kurt Vonnegut ünnepelt kultuszkönyve először jelenik meg képregény formájában. A világirodalom legkülönösebb háborúellenes műve ezúttal Ryan North értő és szöveghű átdolgozásában, valamint Albert Monteys olykor apokaliptikusan komor, máskor pszichedelikusan harsány, de mindig lenyűgöző rajzain keresztül elevenedik meg.

Képzeljék: Billy Pilgrim…
…rajongott Kilgore Trout könyveiért
…sikeres látszerész lett
…szerető családot alapított
…szemtanúja volt Drezda bombázásának
…eljutott a Tralfamador bolygóra
…találkozott Kurt Vonneguttal
…elszabadult az időben.

Billy Pilgrim kalandos utazása sci-fi-elemekkel színesített, szarkasztikus humorral és markáns társadalomkritikával árnyalt kor- és kórrajz a háború borzalmairól, a banális hétköznapok hátterében tovább kísértő traumákról, valamint a tébolyult valóság és a burjánzó fantázia szakadatlan küzdelméről.

„Ha egy tralfamadori hullát lát, mindössze arra gondol, hogy az illető pillanatnyilag meglehetősen rossz bőrben van, de ettől még a halott kitűnő egészségnek örvend rengeteg másik pillanatban. Ha egy tralfamadori hullát lát, vállat von, és azt mondja: Így megy ez.”

Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legjelentősebb, egyszersmind legkülönösebb háborúellenes műve, melyet 1969-es megjelenése óta széleskörű kultusz övez. Kurt Vonnegut részben személyes tapasztalatait felhasználva, sci-fi elemekkel (időutazással és repülő csészealjakkal) színesítve, szarkasztikus humor és kíméletlenül őszinte társadalomkritika mentén dolgozta fel a XX. századi Európa egyik legvéresebb eseményének, Drezda 1945-ös bombázásának tragédiáját.

A történet főszereplője, Billy Pilgrim a második világháború káoszában váratlanul „elszabadul az időben”. Hősünk szakadatlanul ingázik múlt és jövő, tébolyult valóság és burjánzó fantázia, képtelen karakterek és abszurd szituációk között – kalandos útja Drezda romjaitól a háború utáni Amerikán át egészen távoli Tralfamador bolygóig vezet, ahol Billy megtanulja, hogy a halál jelentéktelen, a szabad akarat pedig merő illúzió.

 

George Orwell: Állatfarm
Ralph Steadman illusztrációival

Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be – nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható.
A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 egy elképzelt – igencsak ijesztő – jövő krónikája, az Állatfarm a múlt, konkrétan a bolsevik forradalom és a sztálini diktatúra kiépülésének allegóriája. A szatirikus történet hőseiben könnyen felismerhetők a legjelentősebb szovjet politikusok (Lenin, Sztálin és Trockij), illetve a különböző állatok által szimbolizált szervezetek vagy társadalmi rétegek. George Orwell klasszikus művét új fordításban, Ralph Steadman pazar illusztrációival kínálja a kiadó az olvasóknak. 

Forrás: Helikon


George Orwell 1943 novembere és 1944 februárja között írta meg az Állatfarmot, ám négy kiadó is visszadobta a művet, így az végül csak 1945 augusztusában jelenhetett meg. A könyvhöz írt, de csak 1971-ben előkerült előszóban Orwell elmesélte, mi volt az elutasítás oka.
„Az egyik kiadóvezető kész volt elfogadni a könyvet, de miután megtette a szükséges előkészületeket, úgy döntött, megbeszéli a dolgot a Tájékoztatási Minisztériummal, ahol, úgy tűnik, igyekeztek lebeszélni őt a könyv kiadásáról. Íme egy részlet az illető leveléből: »Említettem már a Tájékoztatási Minisztérium egy fontos tisztviselőjének a reakcióját az Állatfarmmal kapcsolatban. Meg kell vallanom, hogy a véleménye igencsak elgondolkodtatott… Megértettem, hogy ez olyan műnek tekinthető, amit jelenleg nem tanácsos kiadni. Ha ez a tanmese általában a diktátorokról és a diktatúrákról szólna, akkor minden rendben lenne, de ahogy most látom, a cselekmény oly pontosan írja le a Szovjetköztársaságnak és két diktátorának a történetét, hogy kizárólag Oroszországra vonatkoztatható. A másik dolog: kevésbé lenne sértő, ha az uralkodó kasztot a mesében nem a disznók alkotnák. A disznók vezető kasztként való megjelenítése kétségkívül sok embert sérteni fog, különösen azokat, akik egy kissé érzékenyek – márpedig az oroszok ilyenek.«”

Eric Arthur Blair – ismertebb nevén George Orwell – 1903. június 25-én született a bengáli Motihariban. Etonban tanult, majd 1922-től 1927-ig Burmában dolgozott az indiai birodalmi rendőrség tagjaként. Két párizsi esztendő után hazatért Angliába, ahol előbb tanár, aztán bolti eladó lett. A köztársaságpárti POUM milícia oldalán részt vett (és meg is sebesült) a spanyol polgárháborúban. A II. világháború idején a Honi Gárda soraiban szolgált. A BBC indiai szekciójának, a Tribune és az Observer című újságoknak is munkatársa volt. 1950 januárjában halt meg Londonban.

Ralph Steadman 1936. majus 15-en, a spanyol polgarhaboru kitoresenek napjan szuletett az angliai Cheshire-ben. Szamos dij birtokosa. Konyvei, tobbek kozott: Sigmund Freud, I Leonardo, Between the Eyes, Tales of the Weirrd, Paranoids, Th e Big I Am. A vilag hires bor- es whiskytermelő videkein tett utazasanak termeke a Glenfi ddich-dijjal kituntetett Th e Grapes of Ralph es a Still Life with Bottle. Egy masik fontos műve (Richard Harvey zeneszerzővel kozosen) a Plague and the Moonfl ower cimű eko-oratorium.

 

Elindult a Port.hu új videósorozata, a SZESSÖN. Nézzétek meg az első részt, amelyben Kiss Gergő háromszoros olimpiai bajnok mutatja meg, milyen remekül bánik a dobverőkkel. Kövessetek minket a Youtube-on is!