Maraton életre-halálra (1976)

A maratoni futás megszállottja az egyetemista Babe (Dustin Hoffman). A bátyja, Doc (Roy Scheider), akiről azt hiszi, hogy olajügynök, a titkosszolgálat megbízásából beépült a volt nácik titkos szervezetébe, és így bukkant Dr. Zell (Sir Laurence Olivier), a hírhedt náci nyomára, aki egy koncentrációs tábor orvosa volt – alakját nyilvánvalóan Dr. Josef Mengele ihlette. A férfi a világháború alatt összeharácsolt gyémántokat az Egyesült Államokból Dél-Amerikába akarja csempészni. Amikor Docot a náci megsebesíti, a halála előtt még átadja titkát az öccsének, akire Zell és emberei vadászni kezdenek. A filmtörténet egyik legjobb anekdotája fűződik a John Schlesinger rendezte filmhez: amikor Sir Laurence Olivier megtudta, hogy Dustin Hoffman úgy készült a nagy kínzási jelenetre, hogy három napig nem aludt, azt kérdezte fiatal kollégájától: „Miért nem próbálkozik a színjátszással. Sokkal egyszerűbb!” Olivier súlyos rákosan vállalta a szerepet, az erős fájdalomcsillapítóktól nehezen emlékezett soraira, és a mozgás is nehezére esett, mégis zseniálisat alakít, amiért Oscar-jelölést is kapott.

A film az AppleTV-n nézhető meg.

Csendestárs (1978)

A történet a karácsonyi díszben és fényárban csillogó-villogó Torontóban játszódik, főhőse egy szolid, pedáns bankpénztáros (Elliott Gould). A zárkózott agglegény bizonyos jelekből rájön, hogy a bankjával szemközti elegáns pláza egyik Mikulása (Christopher Plummer) bankrablást fog elkövetni. Felkészülten várja a bűnözőt, s az akció során a pénznek csak egy töredékét adja át neki, jelentős részét pedig elteszi magának. A Mikulás azonban rájön, hogy csúful kijátszották, s nem titkolja, gyilkosságtól sem riad vissza, hogy visszaszerezze a pénzt. Az eredmény egy, a korszellemhez képest meglepően kegyetlen macska-egér játék, ahol az egérnek is vannak ütőkártyái – már elnézést a képzavarért.

Eddie Coyle barátai (1973)

Az öregedő bostoni gengszter, Eddie Coyle (Robert Mitchum) nem akar élete végéig rács mögé kerülni, ezért úgy dönt, hogy beárulja a régi haverokat. Miközben a zsaruknak és adóügyi nyomozóknak "énekel", nem hajlandó feladni életstílusát, tovább folytatja a fegyverekkel való üzletelést. Az alvilágban híre megy, hogy Coyle köp a zsaruknak, így elküldik a férfi legjobb barátját, hogy nyírja ki. A bérgyilkos Dillon (Peter Boyle) megadja a módját: vacsorázni mennek és hokimeccsre, mielőtt elhagyott területre hajt vele, hogy végrehajtsa a parancsot. Robert Mitchum élete legjobb alakítását nyújtja Peter Yates (A San Franciscó-i zsaru) lassan folyó, mégis izzóan feszült filmjében, ahol a halálos erőszak súlya mindenre rányomja bélyegét.

Fekete vasárnap (1977)

Fanatikus arab terroristák merényletet készítenek elő az amerikai futballbajnokság várva várt döntőjén, a Miami -i Super Bowlon, amelyre az amerikai elnök is ellátogat. Az akció kulcsfigurája a tudathasadásban szenvedő vietnami veterán (Bruce Dern), akit egy palesztin nő (Marthe Keller) szervezett be. Az egykori pilóta feladata, hogy felrobbantsa a stadion fölött lebegő, robbanóanyaggal telepakolt reklám-léghajót. A terv azonban kiszivárog, a biztonsági szervek versenyt futnak az idővel, hogy megakadályozzák a merényletet. Thomas Harris nagy sikerű regényének filmváltozatát John Frankenheimer készítette el, és a történetét a müncheni terrortámadás inspirálta.

A film az AppleTV-n nézhető meg.

A brazíliai fiúk (1978)

Ismét előkerül a listán Dr. Josef Mengele alakja, és előkerül  Sir Laurence Olivier, ám a színészóriás ezúttal nem bujkáló nácit alakít, hanem pont ellenkezőleg. Franklin J. Schaffner filmjében Dr. Josef Mengele (Gregory Peck)a dél-amerikai dzsungel rejtekében már évtizedek óta végzi titkos kísérleteit. Adolf Hitler gondosan megőrzött génjeiből sikerült életképes embriókat létrehoznia, majd a világra jött kisfiúkat gondos terv szerint örökbe fogadó szülőknél helyezte el szerte a világon. A terv része pontosan 94 idősödő férfi meggyilkolása szerte a világon, összesen kilenc országban. Egy ember azonban gyanút fog: Ezra Lieberman (Olivier), a bécsi zsidó központ vezetője. Hajlott kora ellenére egy bulldog szívósságával ered Mengele nyomába. Míg a többi nácivadász film elegyíti a krimik, a politikai thrillerek és a túlélők traumáin alapuló melodráma erős elemeit, A brazíliai fiúk története annyira bizarr, hogy már-már sci-finek is nevezhetjük. Sir Laurence Olivier és más nagy színészek jelenléte azonban mégis súlyt ad a filmnek, amiben a legnagyobb csavar az, hogy a korábban csakis jófiúkat alakító Gregory Peck játssza Mengelét.

Hosszú nagypéntek (1980)

A gengszter Harold Shand (Bob Hoskins) London nagy részét uralja, ő felügyeli a kikötőt, számtalan kocsma, kaszinó, étterem és klub tulajdonosa. A birodalma azonban egyetlen hosszú hétvége alatt összedől. Épp akkor, amikor a legnagyobb üzletét készül megkötni az amerikaiakkal. Minden készen áll a vendégek fogadására, amikor megkéselik az egyik emberét, felrobbantják az autóját, az egyik klubját, illetve kaszinóját. Miközben Shand megpróbálja eltitkolni ezt potenciális amerikai üzletfelei elől, igyekszik kideríteni, ki akarja a halálát. A történet néhány nap történetébe sűrítve mutatja be az 1970-es végének londoni miliőjét, az alsóbb szinteken is általános politikai és rendőri korrupciót, az IRA ámokfutását, a brit gazdaság átcsúszását globális ingatlanspekulációba, a szabadpiaci ököljog és a politikai terrorizmus összecsapását. Érdekessége, hogy a nagyon fiatal Pierce Brosnan és a nagyon szép Helen Mirren is feltűnik benne.

A mesterdetektív (1972)

Andrew Wyke (Sir Laurence Olivier), a híres krimiíró egy este meghívja elhagyatott helyen álló házába Milo Tindle-t (Michael Caine), a divatos fodrászt. A helyzet pikantériáját az adja, hogy az idősödő Andrew felesége (Eve Channing) a jóval ifjabb Milo szeretője, a bonyodalom pedig ott kezdődik, hogy Andrew szívesen elválna a feleségétől, de nem akar tartásdíjat fizetni, Milo viszont nem elég gazdag, hogy megfelelő körülményeket biztosítson a luxushoz szokott asszony számára. Andrew rafinált tervvel áll elő: Milo törjön be a házába és rabolja el a gyémántokat, amit aztán eladhat, ő pedig felmarkolja a kártérítést a biztosítótól. A látszólagos megegyezés hátterében azonban mindkét férfi veszélyes játszmába próbálja bevonni a másikat, ami halálos következményekkel járhat. A filmből Kenneth Branagh rendezett remake-et, amiben Caine lett a krimiíró és Jude Law a feleség szeretője.

Ostromállapot (1973)

Egy valóban megtörtént emberrablást dolgoz fel a film, melyre az uruguayi Montevideóban került sor 1970 nyarán. A Tupamaros ellenálló szervezet emberei összehangolt támadás során elrabolják a három kiszemelt áldozatot: a brazil konzult, a szövetségi másodtitkárt és egy látszólag nem túl jelentős pozíciót betöltő amerikait (Yves Montand). A kihallgatások során feltárul a múlt, ezzel együtt az USA Latin-Amerikát is behálózó titkosszolgálatának működési mechanizmusa, valamint a tupamarók elkeseredett küzdelme az igazságért, ami terrorista mivoltukból adódóan eleve ellentmondásos. A rendező Costa-Gavras (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája) eleve a politikai thrillerek specialistája volt. és ez a szál most sem hiányzik.

A igazság ereje (1972)

Johnson őrmester (Sir Sean Connery) húsz esztendeje szolgál a londoni rendőrség kötelékében. Az eltelt idő alatt megannyi borzalmat látott: szenvedést és halált. Más kollégájának talán sikerül feldolgoznia mindazt a szörnyűséget, amit a szolgálata alatt lát. Johnson őrmestert azonban szolgálaton kívül is a megkínzott, meggyilkolt áldozatok rémképei kísérik. A tudatába befészkelték magukat ezek a képek, amelyek lassan, de biztosan felőrölték az idegeit, tönkretették a magánéletét. Amikor egy gyilkossági ügy gyanúsítottját kell kihallgatnia, elszakad nála a cérna, és elszabadul a pokol. Connery azzal a feltétellel vállalta következő Bond-filmjét, ha előtte dolgozhat Sidney Lumet-vel, és ez lett közös munkájuk, ami bemutatásakor megbukott a mozipénztárakban, a későbbiek során azonban kisebb kultfilmmé nőtte ki magát.

A Sakál napja (1973 )

Minden idők egyik legjobb politikai thrillerében, amelyet Fred Zinnemann rendezett Frederick Forsyth regényéből, egy földalatti félkatonai szervezet merényletet tervez a francia elnök ellen, tiltakozásul az algériai háborúban játszott szerepe miatt. De Gaulle meggyilkolása lehetetlen feladatnak tűnik, de akad egy bérgyilkos, aki ennek ellenére vállalja a munkát. A titokzatos Sakál (Edward Fox) igazi személyazonosságát senki nem ismeri, a rendőrség informátorainak köszönhetően azonban tudomást szerez a tervezett merényletről. Az egyik legmegszállottabb nyomozót, Lebelt (Michael Lonsdale) állítják rá az ügyre. Miközben Lebel lényegtelennek tűnő, apró nyomok segítségével próbálja megfejteni, mire készül a Sakál és kit is üldöznek egyáltalán, addig a gyilkos szokásos precizitásával tervezi a rajtaütés pillanatát. A filmből Bruce Willis főszereplésével készült csapnivaló remake A Sakál (1997) címmel.