Húsz éve, hogy mozikba került Árpa Attila első filmje, az Argo. Az évforduló kapcsán úgy döntöttünk, hogy kiváló magyar vígjátékokat ajánlunk, de a Hyppolit, a lakáj, A tanú, a Régi idők focija vagy az Indul a bakterház ezúttal nem kerül fel a listára, mert azok már szerepeltek A legjobb magyar vígjátékok című összeállításunkban.

A veréb is madár (1968)

Hintsch György fergeteges komédiájában Kabos Lászlót két szerepben is láthatjuk: ő Holló Zoltán, az Ultrapatyolex feltalálója, aki úgy érzi, azért utasították vissza találmányát, mert ikertestvére (szintén Kabos) nyugaton él. Így érthető, hogy nem örül évek múltán hazatérő testvérének, különösen mikor kiderül, hogy a Kaliforniában megtollasodott Alexander még menyasszonyát is el akarja csábítani.

Hintsch filmje a szintén általa rendezett Hét tonna dollárral (1973), az És akkor a pasas…-sal (Gertler Viktor, 1966) és a Gyula vitéz télen-nyáronnal (Bácskai Lauró István, 1970) együtt a Kádár-rendszeren óvatosan élcelődő szatirikus vígjátékok sorát gazdagította, miközben elsősorban a nézők önfeledt szórakoztatását tűzte ki célul – és sikerrel is járt.

Elérhető: Filmio

Ismeri a szandi mandit? (1969)

Gyarmathy Lívia szatírája, amely az MMA szavazásán az 53 legértékesebb magyar film egyike lett, egy modern mintalétesítményben játszódik. A középiskolás Juli (Schütz Ila) a nyári szünetben abba a vegyi üzembe megy gyakorlatra, ahol apja dolgozik. Juli a saját bőrén is megtapasztalja, hogy az emberek buzgó lelkesedéssel foglalkoznak minden termelésen kívüli dologgal. A fiatal férfiak a nőket kukkolják a mosdóban, a főmérnök (Kállai Ferenc) a kistévéjével bíbelődik, az öreg portás (Kiss Manyi) fikuszokat fuvaroz biciklijén, az igazgató fő szenvedélye a „társadalmi munkában végzett" hajómodellezés.

Az Ismeri a szandi mandit? az ötvenes évek hurráoptimista termelési filmjeit karikírozza, miközben  játékos iróniája nagy adag empátiával és emberszeretettel párosul.

Elérhető: Filmio

N.N. A halál angyala (1970)

A hazai vígjátékok általában harsány poénokkal operálnak, a Woody Allen-i típusú értelmiségi humor ritkább, de azért nem példa nélküli. Ilyen Herskó János utolsó, a disszidálása előtt forgatott szatírája, amelyben Korin György tévés pszichológusnak (Gábor Miklós) halálhírét keltik, és a férfi testközelből figyelheti, számos barátja, szeretője, kollégája és tanítványa mit is gondol róla - őszintén. A cinikus férfinak tetszik a színjáték, de amikor lelepleződik a tévedés, sértődött kollégája-riválisa, Matheidesz-Máthé Károly (Mensáros László) visszamondja a szereplést az új műsorában, és kiderül az is, hogy felesége (Ruttkai Éva) el akar válni tőle. És ha ez még nem lenne elég, egy titokzatos taxis (Törőcsik Mari) egész nap őt gardírozza.

A Herskó (ön)ironikus művészi számvetéseként is nézhető filmben olyan színészek tűnnek még fel, mint Őze Lajos, Pécsi Ildikó, Darvas Iván, Mensáros László, Béres Ilona, a sportriporter Vitray Tamás pedig önmagát alakítja.

Elérhető: Filmio

Gyula vitéz télen nyáron (1970)

A gunyoros közéleti és médiakritika középpontjában egy tévésorozat áll. A végvári csaták idején játszódó film amatőr főszereplője, a sörgyári melós, Prohászka Feri lángra lobbantja a magyar nők szívét. A sorozat kirobbanó sikert arat, hevíti a magyar öntudatot. Az elharapódzó törökellenes kampány azonban közbelépésre serkenti Bodó főszerkesztőt: Gyula vitézt hűtlenség miatt meg kell ölni. Csakhogy a közönség nem tűri a csúf véget, követeli a folytatást.

Bácskai Lauró István második játékfilmjében olyan színészek szerepelnek, mint Koncz Gábor, Őze Lajos, Kállai Ferenc, Suka Sándor, Almási Éva és Verebély Iván.

Elérhető: Filmio

Boldog születésnapot! (2003)

Ki ne érezte volna már úgy, hogy messze nem ott tart az életben, ahol kellene? Fazekas Csaba filmje erre a kollektív alapélményre épít, a főhőse (Kocsis Gergely) ugyanis a 30. születésnapja előtt tart önvizsgálatot, és mivel se jó állása, se autója, háza, felesége és gyereke nincs, úgy dönt, hogy bepótol mindent, amit tud még a harmadik X betöltése előtt, beleértve egy édeshármast is. Pontos tervek alapján reggel nekivág a nagy kalandnak. A feleségnek való lány (Ónodi Eszter), akivel András összefut, igazi rejtély: játszik a férfiakkal, sokat hazudozik, még többet csal, néha kicsit lop is.

A Boldog születésnapot! a 34. Magyar Filmszemlén több díjat is besöpört – legjobb első film, legjobb operatőr (Sas Tamás), legjobb vágó (Barsi Béla), legjobb női alakítás (Ónodi Eszter), közönségdíj –, de azóta méltatlanul kevés szó esik róla.

Fekete kefe (2004)

Stoner vígjátéknak szokás hívni azokat a filmeket, amelyekben a főszereplőkkel betépve fura dolgok történnek, vagy éppen az sztori tétje, hogy tudnak-e füvet szerezni. Készült egy ilyen magyar film is, még ha az alkotói nem is biztos, hogy stoner vígjátéknak szánták. Vranik Roland fekete-fehér abszurd komédiája több kritériumát is teljesíti a műfajnak: egyetlen nap alatt játszódik, szereplői látványosan sodródnak az árral, és közben módosítják a tudatukat is.

Négy fiatal pesti srácot követünk, Zoli teológushallgató, Döfi festő, Anti amatőr költő és Papi, a csendes semmittevő arra kényszerül, hogy munkát vállaljon, mivel valamiből élni kell. Zoli néhány hónapja Pejkernek, a kéményseprő és kéménybélelő vállalkozónak dolgozik. Egyik reggel magával viszi három haverját. A munkában sok fantáziát nem találván,

hőseink kipróbálnak egy újfajta tudatmódosító szert: a kecskeszart.

Ami persze nem egy hagyományos kecskebogyó, mert egy hasisolajas táppal etetett kecske termeli, miután a gyomrában az anyag különleges minőségű droggá változik. Ki is üti magát rendesen a négy haver, és mire magukhoz térnek, beesteledett, és nyoma veszett a vállalkozótól kapott pénznek.

Zanox – Kockázatok és mellékhatások (2022)

Már 2016-ban elkészült az első magyar hurokfilm, a Hurok, de Madarász Isti komédia helyett thrillert forgatott az Idétlen időkiggel népszerűvé tett alaphelyzetből. Az elsőfilmes Baranyi Benő viszont romantikus és sci-fi jegyekkel átszőtt vígjátékot képzelt el és valósított is meg hat évvel később, szinte hibátlanul.  A sztori szerint a 18 éves Misi szorongással és pánikrohamokkal küzd, ezért részt vesz egy kísérleti gyógyszer tesztelésében (ez a címbeli rejtélyes Zanox). Míg sokáig kellemetlen mellékhatások nélkül használja a pirulákat, egy ponton azt a döbbenetes felfedezést teszi, ha megiszik rájuk egy bizonyos fajta pálinkát, újraéli az adott napját – ami történetesen pont az érettségije.

Magyar sci-fibe magyar pálinkát!

Baranyi Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című bemutatkozó nagyjátékfilmje kellemes meglepetés lesz azok számára, akikben zsigerből előítélet támad a magyar (műfaji) film szókapcsolat hallatán.

Kritikánk

Ahogy kritikusunk írta, a

Zanox nemcsak romantikus komédiaként működik tökéletesen, hanem komédiaként is. Szinte percenként érkeznek benne a jobbnál jobb poénok, akár egy vicces beszólás vagy gesztus, akár egy jól felépített helyzet- vagy jellemkomikum formájában.”

Elérhető: Filmio / Netflix / Max

Via: Alapfilmek