A börtön ablakába besüt a nap

Bár a becsületesség nem esztétikai kategória, az első filmes Florin Şerban alkotására épp ez a megfelelő jelző: a román újhullám második nemzedékének tagjaként szikár filmjével azonnal felhívta magára a figyelmet. A 2010-es Berlinalén a zsűri nagydíját nyerte el - joggal.

A 36 éves Şerbannak persze nem ez az első próbálkozása. 2007-ben már ő írta az Egy jó nap a fürdésre című rövidfilm forgatókönyvét, hogy aztán felnevelje a fiatalkorúak intézetében játszódó történetet. Így született meg a nagy testvér, a Fütyülök az egészre. Nem egyszerű börtöndrámáról van azonban szó. Bár a környezetfestés olyannyira hiteles, hogy Mész András 1985-ös Bebukottak című dokumentumfilmjének fojtogató légköre és brutális helyzetei köszönnek vissza, a Fütyülök az egészre nem annyira a fegyintézetről, inkább a rácson túli világról, s egy fogvatartott, Silviu elemi erejű döntéséről szól. Silviunak már csak néhány napja van hátra büntetéséből, de úgy érzi, nincs tovább maradása. Meg kell mentenie öccsét, nehogy az ő sorsára jusson, s egy felelőtlen anya oldalán Olaszországban, az utcán kelljen felnőnie. Elkeseredett túszdráma veszi kezdetét.

Jóformán két és fél ezer éve vagyunk foglyai Arisztotelész katarzisfogalmának, mely pedig mindössze pár mondat. Láthatólag nem engedi Florin Şerbant sem az ókori meghatározás, ám ő mesterien táncol gúzsba kötve. Főhőse nemcsak túszát, de a nézőt is magával ragadja, végig aggódunk a bűnbe esett Silviuért, sajnáljuk, amiért ekkora slamasztikába került. A moziból kiérve mégis jó érzéssel fürdethetjük meg az arcunkat az első tavaszi napfényben.

A film a román újhullám jellegzetes alkotása. A főszereplő, George Piştereanu kiválasztása - amint ezt leírja - hét hónapot vett igénybe. Az amatörizmus azonban csak álca: a 19 éves Piştereanu döbbenetesen intenzív jelenlétet produkál anélkül, hogy "alakításon" kapnánk. Az 1994-es amerikai labdarúgó-világbajnokság jut eszünkbe: érezzük a zenei aláfestés nélküli, kissé borostás, nem mindig sportszerű, de mégis a legjobb négy közé jutó román valóságot. Nemes egyszerűséggel megalkotott, kisrealista mestermű.