Fall City valahol a világnak legvégén, Nebraska állam egy eldugott medencéjének alján fekszik. E poros kisváros fiataljainak a legnagyobb szórakozás (az autófeltörés és az agyatlan sörözés mellett) a pick-up teheratók hátsó ütközőjének meglovaglása. Hősünk, Teena Brandon nemét és nevét felcserélve itt kezd új életet.
Brandon Teena nem vágyik másra, mint, hogy férfiként elfogadást, és szerelmet találjon. Fiatal korát nevelőintézetben töltötte, és egy bírósági idézéssel a zsebében lépett le szülővárosából, így nem meglepő, hogy új barátai is hasonló múlttal rendelkeznek - éjjeleit kocsmai pult mögött töltő lányanya, börtönviselt macsók, alkoholista anya és gyármunkás lánya.
A film alaphangját Jim Denault neodokumentarista fényképezési stílusa adja. Hal Hartley új filmjének, az Élet Könyvének is ő volt az operatőre, az ott megismert videoklippeket idéző elvont, gyorsított felvételekhez hasonlító képeket csempész be a mostani film egy-egy realista képsora közé. Ezeknek a betéteknek megvan a maga jelentésük, álmokról és viszonyulásokról szólnak. Arról a világról amit Brendon és szerelme - új barátjának régi barátnője - Lana épít fel magának, azokról a vágyakról, amik mozgatják őket.
Kettejük világa hazugságokon, és önámításokon alapul, szükségképpen előbb vagy utóbb összedől. Ráadásul a környezet sem alkalmas minderre, a macsók kezükbe veszik a történet irányítását, mely a vártnál drámaibb véget ér.
A filmet mindenképpen érdemes megnézni, ha másért nem, a napokban legjobb női főszereplő Oscarával jutalmazott Hilary Swank zseniális alakítása miatt.
