World Trade Center (2006)

2001. szeptember 11. szokatlanul meleg nap volt New Yorkban. Will Jimenónak (Michael Peña), a kikötői rendőrség (PAPD) tisztjének megfordult a fejében, hogy kivesz egy szabadnapot, de azután úgy döntött, bemegy dolgozni. John McLoughlin őrmester (Nicolas Cage), a PAPD köztiszteletben álló veteránja akkor már órák óta ébren volt, mivel minden reggel másfél órát kellett utaznia, míg beért a városba. Ám ez a nap más volt, mint a többi. A riasztásra elsőként reagáló PAPD csapat Manhattan központjából a World Trade Centerhez vonult. Öt férfi, köztük McLoughlin és Jimeno, bementek az épületekbe, és csapdába estek a romok alatt, amikor a tornyok összeroskadtak. Az ő történetüket mondja el Oliver Stone talán kissé túlságosan is hazafias filmje.

A United 93-as (2006)

Talán a legjobb film a témában nem a World Trade Center elleni támadást mutatja be, hanem annak a gépnek a sorsát a négy közül, amely egyedüliként nem ért célba, így „csak” utasai és személyzete veszítette az életét - akik visszafoglalták a gépet a terroristáktól. Abban az alig 90 percben, amit a United Airlines 93-as járata a levegőben töltött, a világ az erőszak új korszakába lépett. Paul Greengrass rendező a gép fedélzetén és a földön történteket az áldozatok családtagjaival, repülésirányítókkal, a 9/11 bizottság tagjaival és más személyekkel készített interjúk, illetve az eredeti telefonbeszélgetések alapján rekonstruálta javarészt ismeretlen színészek segítségével. A végeredmény egy valós időben játszódó, döbbenetes erejű krónika lett, amely ebből a tragédiából született.  

9/11 (2017)

A film öt emberről szól, akik a gépeltérítések napján munkába menet egy liftben ragadnak a World Trade Center északi tornyában, amikor becsapódik az első gép, és a biztonsági kamerákat kezelő hölgy (Whoopi Goldberg) segítségével megpróbálnak együttműködve kiszabadulni, hogy túléljék a történteket. A szereplők fiktív személyek, csak a történelmi háttér valós, és az a tény, vagyis, hogy a gyártó Amazon az amerikai történelem egyik legnagyobb tragédiáját puszta dramaturgiai eszközként. A szereplők közt ott van Charlie Sheen, Gina Gershon, Luis Guzmán vagy a jobb sorsra érdemes Jacqueline Bisset.

110901 - Szeptember 11 (2002)

A 2002-es Velencei Filmfesztiválon nagy port kavart filmalkotásban a rendezőket csupán egyetlen megkötés korlátozta: minden elkészült egyéni alkotásnak szimbolikus hosszúságúnak - 11 perc, 9 másodperc, és egy képkocka (11'09"01) - kellett lennie. A szokatlan gyorsasággal elkészült alkotás 11 felkért rendező - többek között Alejandro González Inárritu, Sean Penn, Mira Nair, Danis Tanović, Ken Loach és Claude Lelouch - rövidfilmjét foglalja magában, és persze mindenki másként látta az eseményeket, alig egy évvel 9/11 után! Érdekes, hogy csak egy amerikai, Penn volt köztük, de talán pont az övé az egyik legjobb kisfilm az apró, sötét szobában élő, feleségét sirató öregúrról, akire hirtelen csodás fényözön zúdul.   

Rém hangosan és irtó közel (2011)

Tom Hanks, a jó értelemben véve legamerikaibb színész is megcsinálta a maga 9/11-es filmjét. Hőse, a kis  Oskar a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásban veszítette el az édesapját (ő a visszaemlékezésekben megjelenő Hanks). A tizenegy éves, szokatlanul érett és érzékeny fiú az apja holmija közt talál egy kulcsot, és mivel úgy véli, hogy ez egyfajta üzenet tőle, elhatározza, hogy megkeresi a hozzá illő zárat. Miközben a várost járva kutakodik, sokféle emberrel találkozik, és kezdi felfedezni a hiányzó apjához fűződő láthatatlan szálakat, valamint a zajos, idegen és veszélyes világot, ami körülveszi. A tragédiát feldolgozó várost bemutató film két Oscar-jelölésig jutott el, amelyik közül az egyik a legjobb filmnek járó, a másik a legjobb férfi mellékszereplőnek – utóbbi úgy, hogy a jelölt Max von Sydow konkrétan egyetlen szót sem szól a teljes játékidő alatt.

Kétkedő fundamentalista (2012)

A 9/11-es terrortámadás óhatatlanul masszív muszlimellenességet váltott ki Amerikában, amelynek sok teljesen ártatlan áldozata is volt – ez Mira Nair megtörtént eseményeken alapuló filmjének kiindulópontja. 2011-ben a pakisztáni Lahoréban egy emberrablás kapcsán egy helyi férfi mesél az amerikai újságírónak (Liev Schreiber) az Egyesült Államok-beli életéről. Tíz évvel korábban, a Princetown egyetem elvégzése után Changez Khan (Riz Ahmed) a Wall Street meghódítására indult. A tehetséges fiatalember jó úton volt, hogy valóra váltsa az amerikai álmot. A New York-i ikertornyok elleni terrortámadás azonban mindent megváltoztatott. A hatóságok ok nélkül letartóztatják, kihallgatják, szinte ellenségként kezelik. Az élete pokollá változik. És ekkor meghallja szülőföldje hívását.

Megáll a világ (2007)

Charlie (Adam Sandler) és Alan (Don Cheadle) egykor szobatársak voltak az egyetemen. Évekkel később összefutnak, és felújítják korábbi barátságukat. Charlie a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el feleségét és gyermekeit. A tragédiát azóta sem tudta feldolgozni, megkeseredett ember lett, ráadásul mentális problémákkal küszködik, Alan pedig, bár jól szituált és példás családi életet él, mégis boldogtalan, tele van kötelezettségekkel és gondokkal. A találkozás mindkettőjük számára egyfajta mentőkötél, egymás segítségével próbálnak túljutni a nehézségeken. És ki gondolta volna, hogy Sandler egy érzékeny, okos és szerethető 9/11-es filmet csinál?

Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajsza (2012)

Kathryn Bigelow alighanem már az 1991-es Holtponttal is örökre beleírta magát a filmtörténelembe, a 2008-as A bombák földjénért pedig Oscar-díjat kapott. A film apropóját az adta, hogy 2011-ben az amerikai haditengerészet különleges egysége megtalálta és lelőtte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás legfőbb értelmi szerzőjét, a Pakisztánban bujkáló Oszáma bin Ládent - ami azért ironikus, mert a forgatókönyv írásakor bin Láden még élt és virult. Az akciót egy tíz éven át tartó, hosszas CIA-nyomozás tette lehetővé – ez utóbbit mutatta be Kathryn Bigelow izgalmas akciófilmje, ráadásul női szempontból, hiszen hősnője (Jessica Chastain) a CIA elemzője, aki saját életét is kockáztatva ered a terroristavezér nyomába.

Mennyit ér egy élet? (2020)

Az amerikai kormány röviddel a támadás után létrehoz egy pénzügyi alapot az áldozatok kárpótlására – csakhogy nem önzetlenségből. Az alap egyik célja az, hogy a pénzhez jutók ne pereljék be a repülőgép társaságokat, mert azok csődbe mennének, magukkal rántva a biztosítótársaságokat,  megrendítve az egész gazdaságot. Az alapnak 2 év egy hónapja van minden kárigényt rendezni, az alap élére pedig a hasonló kárpótlási ügyekben tapasztalt Ken Feinberget (Michael Keaton) kérik fel, aki ingyen vállalja a feladatot, és rögtön nekilát, hogy kidolgozzon egy formulát arra, hogy mennyit ér egy élet.