A cím sajnos adott volt, és valaki elmés ember azt, hogy The Dukes of Hazzard, vagyis a Hazzardban élő Duke család kalandjairól szóló tévésorozatot ötletesen Hazárd megye lordjaira magyarította, ami még a helyszín tekintetében is megtévesztő, hiszen az amerikai délen játszódik a történet. A film fordítója azonban kénytelen volt tartani magát ehhez a változathoz, és ami azt illeti, kár lett volna kicsinyeskednie - nem ez a legrosszabb a dologban.
Talán nem is kell a rosszat keresni, az egész filmet ügyesen megtervezték, kitalálták, megcélozták a közönséget. Furcsa módon nem azokat, akik a nyolcvanas évek eleji tévésorozat rajongói voltak, mert ők tiltakoznak talán a leghangosabban a filmváltozat ellen. A Hazárd megye lordjai az a típusú film, amelyben a stáblista alatt a kimaradt, elröhögött jeleneteket mutatják, az a fajta, ahol a fiúk vagy a kocsikról, vagy a csajokról beszélnek, a lányok szőkék és cicisek, és ha elcsattan egy pofon, senkinek nem lazul meg a foga tőle. Akinek nehezére esett annak idején letenni az érettségit, az lehet, hogy jól fog szórakozni a moziban.
A baj csak az, hogy rosszkedvünk nagyképűsége eddig tartott. Mert hiába a fölényeskedés, hogy nem érdekel a countryzene, még akkor sem, ha a filmben mellékszerepet játszó Willie Nelson adja elő, hogy a villogó szemű és fogsorú Jessica Simpson akkor sem színésznő, ha ezt a szót a lehető legtágabban értelmezzük, az a szomorú igazság, hogy legalább kétszer muszáj volt minimum elmosolyodni. Ráadásul az egyik pont a kimaradt jeleneteknél volt, amikor a Bo Duke-ot játszó Seann William Scott átmászik egy szögesdrót kerítésen, de olyan szerencsétlen módon, hogy a nadrágja beleakad a szögekbe, és a színész fejjel lefelé lógva marad. Nem éppen világbajnok humor, nem is annak volt szánva, de azért vicces. Seann William Scott egyébként is jó választás volt, látszik rajta, hogy nem egy észkombájn, még a szeme is keresztben áll, viszont szalad, beugrik, tövig a gázt, pörög a Dodge hátsó kereke, füstöl a gumi. Lehet, hogy jó lenne egy kicsit még kamasznak lenni, ahogyan ezek a derék amerikaiak teszik?
Mert valami báj mégiscsak van ebben a pálinkafőzős, overallos bunkóságban. Például nem ízléstelen, nincs benne kaki-pisi humor, a szex terén is olyan pirulós fajta, egy puszitól is elájulós, és hisz vagy úgy tesz, mintha hinne a törvényben és igazságban. Nem annak képviselőiben, hiszen a seriff itt is korrupt, de ha a közös dolgokról van szó, akkor van bíróság, van ítélet, és az mindenkire egyformán érvényes. Ezt se fogjuk soha elhinni már mi, büszke magyarok.
