Ismét egy Luc Besson produkció került a mozikba a héten. A Sárkány csókja című filmben a producerség mellett a történetet is a mester jegyzi, de a rendezői székbe most is más, nevezett Chris Nahon ült. A film sztorija kísértetiesen hasonlít egy korábbi Besson filméhez, történetesen a Leon, a profihoz, csak itt Jean Reno helyett Jet Li működik közre, Gary Oldman helyett Tcheky Karyo látszik, és Nathalie Portman itt Bridget Fonda, az öreg Tony pedig egy élemedett korú kínai nagybácsi.
Az egésszel csak az a baj, hogy mintha a lényeg veszett volna el. Mintha Luc Besson eladta volna a forgatókönyvét Hollywoodba, ott pedig csináltak belőle egy másodvonalbeli krimit, szinte ugyan úgy, új szereplőkkel, nagyobb pénzből, több vérrel és kung-fuval és sokkal kevesebb romantikával és persze jóval kevesebb meglepetéssel. Az egész hallatlanul kiszámítható, nem történik semmi visszavonhatatlan, minden megy a maga útján, csordogál lassan a végkifejlet felé csak úgy, minden meggyőződés nélkül, hogy végül a határtalan happy end megint megrázza a gyanútlan közönséget. Ugyan az öreg kínai meghal, de a főgonosz elnyeri méltó büntetését, a kislány is megmenekül, a fiatal, jobb sorsa érdemes kurva is megváltatik, tán még strichelnie sem kell többé. Mindenki jól jár, csak a néző érzi megint úgy, hogy átverték és egy jó kis történetet megint keserű pirulaként, ostyába csavarva, felismerhetetlenül nyelettek le vele, pedig ő szereti a jó kis történetet, szereti felismerni, és szeretné teljes mértékben kiélvezni annak csonkítatlan szépségeit.
Bridget Fondáról ismét kiderül, hogy menthetlen antitalentum, Jet Li itt is rendkívül akrobatikus és ezen irányú képességei a végsőkig ki is vannak használva, Tcheky Karyo pedig nagyon dögös, ahogy szokott, neki tényleg lehet örülni, eléggé gonosz és cinikus is, tényleg egyedül méltó Leon-beli alteregójához, Gary Oldmanhez
Feledhető, sokadrangú alkotás A sárkány csókja. Csak igazi, tántoríthatatlan karate rajongóknak, és persze akciófilm-őrülteknek ajánlható teljes szívvel.
